2021. július 28., szerda

MagyarZó Pistike messéi

A múlt hétvégén befejeződött ez a fura foci-Európa-bajnokság, amelyet a fater nemes egyszerűséggel csak vándorcirkusznak nevezett, merthogy a legtöbb válogatott tagjai két mérkőzés között ide-oda utazgattak a kontinensen, olykor irdatlan távolságokat téve meg közben.

– Bizisten mondom, hogy voltak olyan játékosok, akik többet foglalkozhattak a motyó becsomagolásával a kufferba, mint magával a focival – spekulála atata. – Nem is csoda, hogy azután egyesek közülük a pályán alulteljesítettek.

– Az a lényeg, hogy a friss Európa-bajnok olaszok végre-valahára nem védekező focit játszottak – mondá a zomzéd Zacsek, aki csak átugrott szólni, hogy megérkeztek a nyaralásról. – Bebizonyosodott, hogy a támadó foci nemcsak szép, hanem eredményes is lehet!

– Bevallom – így az öreg –, a döntőben én az angolokkal szimpatizáltam, de hát ilyen gyáva játékkal ennyire telt nekik. Viszont le a kalappal a taliánok két vén róka hátvédje előtt! A Chiellini-Bonucci páros olyan bizalmat áraszt, hogy az ember akár még a sarkvidékre is szívesen elmenne velük.

– Még hogy a sarkvidékre! – gúnyolóda amama. – Ne túlozz már ekkorát, Tegyula, hát neked még a városi uszodába is nehezedre esik elmenni.

Amiről a Zacseknak a következő vicc jutott az eszébe.

– Apu, az ajtóban áll egy férfi.

– Mit akar?

– Az uszodára gyűjt önkéntes adományt. Mit adjak neki?

– Egy pohár vizet, kisfiam.

– Visszatérve a két veteránra – engedé el a fater a füle mellett az öreglány megjegyzését –, Bonnuci igen stílusosan fejezte be a tornát. A döntő utáni sajtótájékoztatón a sört is és a kólát is jól meghúzta, üzenve azoknak, akik korábban félretolták eme italokat, Chiellini pedig csapatkapitányként koronával a fején vitte haza a serleget, hogy mindenki tudja, ki a király!

– Te is király vagy, Tegyula, hogy egyáltalán követni tudtad ezt a fura Eb-t a tévében – állapítá meg a muter –, sokaknak ez uopste nem adatott meg, hiába fizetik rendszeresen a tévéilletéket is meg valamelyik kábelszolgáltatást is.

– Ez a modern televíziózás árnyoldala – bólogata a Zacsek –, valaki kénytelen volt okostévén a rádióközvetítést hallgatni.

Pistike

– Olyanok is akadtak, akik a fogadóirodákba jártak nézni a meccseket – mondá atata. – Láttam a zinterneten egy felhívást, amely arra szólította fel az adott kladionicába betérőket, hogy ha ott szeretnék követni a mérkőzést, akkor előtte fürödjenek meg.

– Képzelem, hogy ebben a kánikulában egy-egy meccs után micsoda oroszlánbarlangszag terjenghetett ezeken a helyeken – fintoroga az öreglány. – No de a fürdésről jut eszembe, hogyan telt a nyaralás, zomzéd?

– Meglehetősen jól – válaszola bólogatva a Zacsek –, én többnyire feküdtem egy fa alatt, Peti hol lubickolt, hol várat épített, az asszony pedig rákapott a sétára a homokban. Hívott engem is, hogy társuljak hozzá, de nemigen fűlött a fogam lődörögni a forró homokban, pedig olyasvalamit magyarázott, hogy már a homok érintése a lábujjakkal jót tesz az egészségünknek, úgy érezzük magunkat, mint meditáció közben: ellazulva és megnyugodva.

– Hallod, Tegyula – csillana fel amama szeme –, ha másért nem is, akkor már csak emiatt el kellene utaznunk a tengerre!

– Ha csak erről van szó, Tematild – mondá az öreg –, akkor szétszórok neked az udvarban egy talicska homokot, és járkálhatsz benne mezítláb amennyit csak akarsz. Egyébként is olvastam, hogy a fogyókúrához nem szükséges nagy távolságokat legyalogolni, az egyhelyben járás is megteszi.

– A zanyósom az utóbbi időben a nindzsa diétára esküszik – jegyzé meg a Zacsek.

– Az meg milyen? – kérdé a muter.

– Mindent szabad enni, csak arra kell ügyelni, hogy senki meg ne lásson – felelé a Zacsek.

Amiről a faternak az alábbi vicc jutott az eszébe.

– Hány kiló vagy?

– Ha behúzom a hasam, akkor 120.

– És ha nem húzod be?

– Akkor nem látom a kijelzőt.

Néhány hét után a koronavírus ismét visszanyerte vezető szerepét a hírek között. A hatalmas információdömping hatására a zősök is újra elkezdtek nyugtalankodni.

– Az orvosok aggódnak – sóhajta atata –, mert a zemberek nem veszik komolyan a veszélyt, holott zigorúbb felügyeletre lenne szükség, ha nem szeretnénk, hogy az őszre esedékes újabb járványhullám nagyon durva legyen.

– Azt hangoztatják, hogy föl kell erősíteni az oltakozási kedvet – fűzé hozzá az öreglány. – Egyesek már a harmadik dózis szükségességét emlegetik, miközben a lakosság több mint a fele még az elsőt sem vette fel.

– A fiataloknak csak az egyötöde van beoltva – mondá a fater. – Elgondolkodtató adat az is, hogy egy, a 18–29 éves korosztály körében végzett friss kutatás szerint a fiatalok több mint a fele úgy véli, hogy a védőoltás ugyanannyira veszélyes vagy még veszélyesebb, mint maga a koronavírus.

– Meg kellene hozni a kedvüket az oltakozáshoz – töprenge amama –, például néhány piros pénzzel.

– Vagy még inkább egy ingyenes belépővel valamelyik nyári fesztiválra – ötletele az öreg.

– Jaj, ne is emlegesd a fesztiválokat – dünnyöge a muter –, a képek alapján ítélve az EXIT befejeztével úgy festett a noviszádi Duna-part, mint tájkép csata után.

– A bulibiznisz egyik hátulütője a felhalmozódó rengeteg szemét – nyugtáza atata.

– Alkalomadtán majd legalább fel lehet vonulni a környezetvédelemért – csipkelőde az öreglány.

– No de ki tudja meddig lehet fesztiválozgatni – gondola bele a fater. – Úgy tűnik, mintha megismétlődne a tavalyi forgatókönyv. Egyre több európai ország újabb zigorítások bevezetését tervezi a delta variáns miatt, amelyet leginkább a turisták visznek haza a nyaralásról.

– Jaj, Tegyula – hüledeze amama –, ki tudja, hogy a zomzéd Zacsekék is mit hoztak haza a tengerről! Talán meg kellene nekik mondani, hogy egy ideig inkább ne találkozzunk.

– Nincs is nagyon mód a társalgásra – vakará meg a fejét az öreg –, napközben akkora a hőség, hogy mindenki csak kóvályog, esténként pedig rendszerint jön a zivatar, úgyhogy ismét csak mindenki behúzza a fülét-farkát.

És tényleg. A minap este is már szinte menetrendszerűen érkezett a zítéletidő, és nemcsak, hogy nem lehetett sehová menni, hanem atata mindent áramtalanított is, úgyhogy tévét sem tudtunk nézni, rádiót sem hallgathattunk, s mivel az internetet is elvette, így a zokostelót se lehetett babrálni, csak ültünk zótlanul, néztük a villámlást és hallgattuk a mennydörgést.

– Ezt már én nem bírom tovább így, Tegyula – fakada ki egy pillanatban a muter.

– Kösd le a figyelmed valamivel, Tematild – javasolá a fater.

– Mivel, amikor mindent kikapcsoltál?! – kérdé az öreglány.

– Fejtsél sudokut – mondá atata.

– A számok már a suliban sem érdekeltek – tiltakoza amama.

– Pedig a matematika mindennek az alapja – filozofála az öreg –, a matematika nyelvén bármi kifejezhető, még a nőnek is létezik matematikai definíciója.

– Na és hogyan hangzik? – kíváncsiskoda a muter.

– Olyan pontok halmaza a térben, amely felállít egy egyenest – válaszola a fater.

 

Pistike, matekozós homokjáró kisnindzsa