2024. április 26., péntek

Ismét lösz

Csütörtökön kezdődik a Dombos Fest – Beszélgetés a fesztivál főszervezőjével

Tavaly került volna sor a jubiláris 20. Dombos Festre, azonban a járványhelyzet miatt ez is elmaradt. Az idén szerencsére más a helyzet, így hamarosan megnyitja kapuit a fesztivál. Horváth László főszervezőt arról kérdeztük először, hogy mit jelent számára az elmúlt 20 év Dombos Fest?
– Igen, valóban érdekes és érdemes is belegondolni, hogy a szemünk előtt lepergettünk 20 évet, mely rengeteg élménnyel ajándékozott meg bennünket. Gondolom, mindenkinek ez jut eszébe elsőre. Érdekes megnézni az első évek fotóit, még nem volt a mobiltelefon kötelező kellék, teljesen más színpadtechnika volt. Viszont van valami, ami nem változott, ez pedig a löszfal varázsa. Valami megfogalmazhatatlan vonzódás van a fal iránt, egyféle misztikum is. Jelzi, hogy elérkeztél valameddig, nincs tovább, nem tudsz továbblépni, nem tudsz átlépni rajta, érdemes tehát újragondolni, újratervezni mindent, mint egy GPS-t használva. Azaz a löszfal a mi GPS-ünk, amely jelzi, hogy értékeljük át a mindennapokat, és ehhez az átértékeléshez kell a művészet, mint kifejezési forma, ami valamilyen módon kimerevíti, vagy netán eltünteti az időt mellőled. És ez a szerencsés időtlenség teszi a Dombos Festet mássá, akármilyen fesztivál összehasonlításban, akármilyen koordinációs mezőkhöz viszonyítva. A fesztivál akkor lett teljes 7-8 évvel ezelőtt, amikor a fényfestészet ráúszott a löszfalra. Ez adja meg a mai napig azt a keretet, mellyel a teljesség felé mutat. Lehet a műfajokkal kísérletezni, etno-jazz vagy világzene, vagy pop netán, de a zene is eltörpül a löszfal ölelésében, talán azt a szót is használhatjuk, hogy idomul. Paradox, de mintha nem lenne elég terünk a Hegyalja utcában, most felfedeztük a Flock projektet, amely a löszfalat, mint táncparkettet használja. Általuk már nincs messze annak a metaforának a beteljesülése, hogy ha felérünk, ha csak pillanatokra is, de átlátunk majd a löszfal tetején, és jön egy új dimenzió, jön újra a síkság, ahol a látóhatáron újra egy hegy tűnik fel, nevezetesen a Fruška gora, vagyis a Tarcal hegy. Húsz év alatt a fesztiválokon aTarcal hegy is megmutatta, hogy micsoda borvidék.
Milyen programmal készülnek erre a jubiláris fesztiválra?
– Nem bújunk ki a bőrünkből, nincsenek nagy újítások, minden korosztálynak kínálunk ismert és ismeretlen koncerteket. A műfaji sokszínűség jelen lesz, reméljük a generációk sokszínűsége is bejön. Így szokott ez ünnepé válni, ahol aztán az esti tábortűz is megadja a napok „fénypontját”. És igen, tábortűz nélkül is elképzelhetetlenek az esték. Mindig esemény Lajkó Félix hazaérkezése, ő az elmúlt években mindig más műsorral jelentkezett, most is így lesz. Annyit elöljáróban, hogy hazai, azaz vajdasági zenészekkel fog fellépni. Újdonság a cirkuszi műfaj, ezekből is lesz most 3 előadás, de ugyanilyen fontos a gyerekprogram, melyből országosan a legjobb most Paár Julianna Kerekerdő produkciója – ez lesz majd vasárnap estefelé.

A járvány után másképpen néz-e ki a szervezés, miben lesz más maga a fesztivál?
– A szervezés intenzitása ugyanaz, hónapokat vesz igénybe, de ez már rutinos feladat. Az új generációk bevonása tűnik most nagyobb falatnak, meg kell találni azt az 5–10 fiatalt, akik pár év alatt átvehetik, a vállukon vihetik majd tovább – akár teljesen más koncepció mellett – az egész dombos-ügyet. És addig fog működni, míg ügyként tekintünk a dombosi kihívásokra, hogy ezen momentumokkal tegyük mássá a mindennapokat, a környezetünket. Sok tartaléka lehet még az ügynek, ezeket kell most megálmodni.
Az idei évben lesz-e valami újdonság a fesztiválon?
– Az újdonság erejét most a találkozás lehetősége fogja adni, az, hogy ismét lehet közlekedni, határokon átjutni, vélhetően nem órákat várakozva. Ezen pici örömök azok, melyekkel összeáll a kép, hogy kultúrára, fesztiválokra szükség van, olyan kapaszkodót, olyan szellemi muníciót, élményt kaphatunk, melyek azután hónapokig éltetnek bennünket.
Kik támogatják a rendezvényt?
– A támogatások zöme továbbra is Magyarországról érkezik, az NKA kollégiumain indultunk pályázatokkal, melyeken sikeresen pályáztunk. Fontos szakmai partner a Fonó Budai Zeneháza, illetve a Hagyományok Háza Budapestről. Meg kell említeni a hazai, vajdasági forrásokat, igaz, ezek összességében sokkal szerényebbek az említett anyaországi forrásoknál. Ritkán mondtunk ilyet az elmúlt 20 év alatt, de az idei fesztiválnak anyagi gondjai nincsenek.