A hűvös és csapadékos május után az elmúlt napokban már hamisítatlan napsütéses, nyári időjárásban volt részünk. Ilyen időben pedig nincs jobb, mint elfogyasztani néhány gombóc hűsítő fagylaltot, vagy jégkrémet. Ezt az édességet már az ókorban is ismerték. A kínaiak már ötezer évvel ezelőtt hóból, tejből és gyümölcsökből kevertek maguknak jeges finomságot. Ha fellapozzuk az 1950-es, 60-as, 70-es évek Magyar Szóit, akkor pedig a Szabadkán árusított fagylaltokról is többet megtudhatunk.
A Magyar Szó 1958. augusztus 19-ei száma a legnépszerűbb szabadkai cukrászdák fagylalteladásairól közölt egy írást, amelyből kiderül, hogy a meleg nyári napokon milyen nagy is volt a kereslet a fagylaltok iránt.
„A meleg már a kora reggeli órákban kábító. Mi sem természetesebb, minthogy a vonattal érkezők egy része egyenest a cukrászdába vagy valamelyik vendéglőbe megy – egy fagylaltra, egy málnaszörpre.
Körüljártunk néhány cukrászdát. Szuboticán, s a következő adatokat kaptuk:
A vasútállomásról jövők elsősorban a Dubravkában veszik a fagylaltot. A kiszolgálás gyors, néha mégis várakozni kell. Nem is csoda: egy nap 3 200 tölcsér fagylaltot adnak el és 300 limonádét. Panasz, kifogás az üzletvezető véleménye szerint nincs. Néha türelmetlenek a vendégek...
Az Avalában, amint mondják egy napon 1 500 tölcsér fagylaltot és 200 limonádét adnak el.
A Pelivan cukrászda mondhatni állandóan tömve van. Úgy látszik, ez a város legforgalmasabb cukrászdája. De lehet, hogy a látszat csal, mert a tulajdonos, amikor megkérdeztük, számolt, számolt végül összegezett: 1 375 tölcsér fagylalt...
A Trigláv cukrászda tulajdonosa azt mondja, hogy 500-nál többet nem adott el a legmelegebb napokon sem. Nem kap elég jeget. Kevésnek tűnik, de így is jó...
A Zágreb cukrászda tulajdonosa megjegyzi, hogy erről jobb nem beszélni. Megígérjük, hogy az adóhivatali főnök nem fogja elolvasni, erre külön figyelmeztetjük. Erre elneveti magát és közli, hogy átlag 1 000 tölcsér fagylaltot adnak el naponta” – írta a Magyar Szó.
A fent említett utolsó cukrászda neve felbukkan a Magyar Szó 1963. július 20-ai számában is, a Jó reggelt! című állandó rovatban, mégpedig a rossz kiszolgálás miatt. Erről a rövid jegyzet szerzője a következőket írja:
„A szomszéd asztalnál egy idősebb úr fagylaltozott, amikor egy nagyobb asztaltársaság is fagylaltot kért. A pincér néptárs néhány perc múlva ki is vitt nekik egy tucatnyi fagylaltot. Mi tagadás, én is megkívántam. Lehörpintettem hát feketémet és kértem egy adag fagylaltot.
– Fagylalttal nem szolgálhatok – válaszolt a fiatal vendéglátóipari dolgozó.
– Hát akkor ez a sok fagylalt – mutattam a színesen tornyosodó fagylaltok felé –, ez, hogy került ide?
– Vállalatunk szomszédos expresszójából hoztam nekik, mert megkértek, hogy hozzak nekik.
– Hát az imént én is megkértem, és most újra kérem, hozzon nekem is, kérem, egy adag fagylaltot.
– Sajnálom nem hozhatok – hangzott a szíves vendéglátói válasz.”
A fentiek mellett a szerző egy javaslatot is tett a cukrászdának, mégpedig, hogy a vállalat munkaközössége állítsa össze azoknak a vendégeknek a névsorát, akik kaphatnak fagylaltot, és függessze ki azt feltűnő helyre.
Az 1970-es években a szabadkai cukrászdákról főleg a községi egészségügyi felügyelőség sűrű fagylaltvizsgálatai kapcsán írtak a Magyar Szóban. A gyakori ellenőrzés nem lehetett véletlen, ugyanis 1973 és 1974 nyarán is tömeges fagylaltmérgezés volt városunkban. 1973 júliusában nyolc személy került a városi kórházba fagylaltmérgezés miatt. Közülük négyen több napig voltak kénytelenek a kórházban maradni. Fagylaltot mindannyian a Triglav cukrászdában vásároltak és fogyasztottak. 1974 augusztusának elején pedig mintegy húszan jelentkeztek erős hasgörcsre, hányásra, rosszullétre és hasmenésre panaszkodva, a kórházban. Közülük tizenkettőt bent is tartottak a kórházban. Ebben az esetben egy Moša Pijade úti fagylaltozó volt a mérgezés okozója. Az egészségügyi felügyelőség még aznap kiment a helyszínre és betiltotta a fagyi további árusítását. A Magyar Szó 1974. augusztus 13-ai tudósítása szerint a gyakori fagyaltmérgezés miatt betiltották a kerékpáron és a kézben hordott termoszból árusított fagylaltok értékesítését. A napilap írásából azonban kiderül, hogy a tiltás ellenére a központtól távolabb eső kis utcákban továbbra is felbukkantak az illegális fagyiárusok.
