A szerbiai Költségvetési Tanács a 2022-es évre vonatkozó országos pénzügyi stratégiát értékelte. A bérek, nyugdíjak emelése és egyéb állami középtávú tervek kivitelezése véleményük szerint lehetséges, de talán kissé elbizakodott. Ahhoz, hogy a tervezetet komolyan lehessen venni, alapos és jól kidolgozott stratégiára van szükség. A pénzügyi stratégia szerint a nyugdíjak 5,5–6 százalék közötti emelése várható az elkövetkező év folyamán, a közszférában 4,5 százalékos bérnövekedés várható, valamint jelentős változások történnek a közvállalatok állami támogatásait illetően is. A kormány a középtávú célok közé sorolta a közszférában dolgozók béremelését, ezt a döntést pedig a szerbiai Költségvetési Tanács is támogatta. A költségvetési stratégia szerint az elkövetkező három évben mintegy 4,5 százalékos emelésre lehet számítani a fizetésekben.
– A kitűzött célok elérhetőek, a megvalósulás viszont a kormány eltökéltségétől függ. Ha az állam nem hoz létre még időben egy szisztematikus megoldást a fizetésekre, akkor ezek a kiadások szinte biztosan átlépik a tervezett középtávú keretet. Az állami szektorban a fizetések a válság kezdete óta enyhén emelkedtek, és most további növekedés lett előrejelezve, amely akár megtörheti az idei fizetési keretrendszert – figyelmeztet a Költségvetési Tanács.
Amint arról a Blic napilap is írt a közelmúltban, a béremelésekről október-november folyamán lehet dönteni kormányszinten, aminek a hatása leghamarabb a folyó év végén, illetve következő év elején lesz érezhető. Az időskorúak esetében persze sohasem zárható ki a 13-ik nyugdíj, illetve egyéb juttatási csomag.
– A nyugdíjak legutóbbi, 5,9 százalékos emeléséről is múlt év végén született meg a végleges döntés, ami idén januártól lépett hatályba. Az időskori juttatás végösszegének alapjául a svájci nyugdíjelszámolási képlet szolgált. Ennek értelmében az ellátmány végösszege arányos kell, hogy legyen az infláció és az átlagbérek növekedésével. Tekintettel arra, hogy az elkövetkező időszakban bizonyos mértékű GDP-növekedés várható Szerbiában, ezzel együtt pedig infláció- és béremelkedés is, joggal lehet számítani nagyobb nyugdíjakra – közölte a lap.
A Költségvetési Tanács feltételesen támogatja a kormány azon szándékát, hogy 15 milliárd euró értékű beruházási ciklust mutasson be, valamint üdvözli azt a bejelentést is, miszerint a közvállalatok támogatására a GDP két százalékát fordítja. A fennálló kockázatokra viszont felhívja a figyelmet.
– A beruházási terv, a prioritások pontos meghatározása, az ágazati struktúra, a projektek listája továbbra sincs pontosan meghatározva, ami jelentősen csökkenti a kitűzött célok hitelességét. A közvállalatok szerkezetátalakításának a terve, ami az egyik alapfeltétele a támogatás meghatározásának, nem meggyőző. Több jelentős közvállalat a járvány előtti időszakban sem volt már működőképes állami beavatkozás nélkül, átalakításuk stratégiája pedig ezúttal sem bizalomkeltő – fogalmazott a Költségvetési Tanács.
2020–2021 között az állami deficit jelentősen megnövekedett a járványhelyzet és az ezzel járó állami intézkedések elindítása miatt. Ez természetesen rákényszerítette a kormányt egy szemléletváltásra is a súlyos mínuszok ledolgozása kapcsán. A költségvetési stratégia szerint a jelenlegi 7 százalékos hiány 2022 során 3 százalékra csökken, ezt követően pedig 1 százalékra.
