Várható, hogy a köztársasági parlament rövid időn belül meghozza az agrártermékpiac szabályozásáról szóló törvényt, melynek javaslatát a kormány a múlt héten hagyta jóvá. Ezzel lehetővé válik, hogy a termelőtől a feldolgozóig mindenki a jogszabállyal összhangban találja meg helyét az agrárláncolatban.
Eddig ezt a kérdéskört Szerbia az általános kereskedelmi törvénnyel rendezte. Most először szabályozzuk a mezőgazdasági termékek piacán a termelők, a felvásárlók és a feldolgozók helyét, szerepét és kapcsolatait; a törvénnyel olyan eszközt nyerünk, melyet, ha szükség mutatkozik rá, szélsőséges piaci jelenségek esetén, kivételesen alacsony vagy magas árak kialakulásakor – mint amilyennel most szembesülünk a gabonával vagy az állattenyésztők gondjaival kapcsolatban – be tudunk vetni – közölte Branislav Nedimović a Szerbiai RTV műsorában. Mint hozzátette, ezt a problémát eddig az Árutartalékok Igazgatósága volt hivatott kezelni, amely azonban lassú intézmény.
,,Ez nem lehet olyan, mint amikor repülőgépekkel, kamionokkal, asztalokkal vagy kamerákkal kereskednek. Az Agrárkifizetési Igazgatóságnak lesz egy külön testülete, amely az árak alakulását kíséri, megállapítja a termelői árakat, és közbelép, ha kibillenést észlel. Szabályozzuk a felvásárlók helyzetét is, nem vásárolhat mindenki kénye-kedve szerint, hanem, mint ahogyan az az idegenforgalmi ügynökségeknél van, letétre lesz szükség, garanciára, hogy termelőink biztonságban legyenek, hogy tudják, megfizettethetik árujukat. Ezzel igazodunk az Európai Unió előírásaihoz” – magyarázta a miniszter, akinek számításai szerint az új jogszabályt 2022-től alkalmazhatják.
Az agrártárca vezetője arra is kitért, hogy a költségvetésből évente 350 millió eurót fordítanak termelői támogatásokra, és hogy az idén még két pályázatot írnak ki. Az egyik alapján 60 millió eurót osztanak szét a jelentkezők között az agrárgazdaságok fejlesztésére, felszerelések, gépek beszerzésére, új létesítményekre, mindarra, amire szükség van ahhoz, hogy a kisgazdaságok megerősödjenek. A hamarosan várható IPARD-pályázatra (EU-s előcsatlakozási, vidékfejlesztési eszközökre) három hónapig lehet majd jelentkezni, és a beruházás értékének 60–65 százalékát lehet vissza nem térítendő támogatásként elnyerni.
A tárcavezető említést tett a mezőgazdasági minisztérium és a Világbank közös finanszírozású, június 4-én zárult pályázatáról is, melyet gyümölcstermesztők, szőlészek, konyhakertészek és virágtermesztők számára írtak ki az 50-40-10 modell alapján, ahol a pályázónak a beruházás mindössze 10 százalékát kell saját forrásból fedeznie. „Korszerűsítenünk kell a mechanizációt, így kisebb lesz a költség, és nagyobb a nyereség” – állapította meg a miniszter, és kihasználta az alkalmat, hogy válaszoljon egyes termelők panaszára is, miszerint még mindig nem kapták meg a nekik járó támogatásokat. „Ott, ahol a dokumentáció kiegészítésére van szükség, még ellenőrzéseket végzünk. Ha helyesen töltik ki a szelvényt, nyerhetnek is a lottón” – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a támogatások 99 százalékát kifizették. Az élelmiszeripar járvány miatti problémái kapcsán elmondta, a tej- és húsipari „robbanás” még csak most várható, tavaly a mezőgazdaság 5 százalékos növekedést ért el, arra kell törekedni, hogy ezt megőrizzék.
