2024. április 25., csütörtök

Kihívás után és előtt

A gyermekes családok többségének a szociogazdasági helyzete továbbra sem került vissza a világjárvány előtti szintre

A gyermekes családokat és magukat a gyermekeket mindig is azok közé a társadalmi csoportok közé sorolták, amelyeket hatványozottan veszélyezteti a szegénység, illetve az életszínvonal bizonytalansága. Az illetékes minisztérium május eleji kimutatása értelmében az országban 79 ezer gyermek nevelkedik olyan családban, amely szociális segélyben részesül. Egy, nem sokkal a koronavírus-világjárvány előtt, civil szervezetek szervezésében megtartott konferencián elhangzottak értelmében Szerbiában nagyjából 120 ezer gyermek – a gyermekek 9,5 százaléka – él mélyszegénységben, és további 35 százalékukat veszélyezteti a szegénység.

Habár a világjárvány kezdetén elsősorban annak egészségügyi vonulatára összpontosított mind a szakma, mind a politikum, egyértelmű volt, hogy a járvány következményei az élet minden szegmensében éreztetik majd hatásukat. Sokan attól tartottak, hogy az elszegényedés, valamint a szegények és a gazdagok közötti különbség soha nem látott méreteket ölt.
A koronavírus-járvány generálta válság jelentős mértékben befolyásolta a gyermekes családok bevételét, az UNICEF szerbiai irodájának tavaly áprilisban elvégzett első felmérése szerint a megkérdezett családoknak majdnem a fele jegyzett bevételcsökkenést.

A tavaly áprilisi felmérés értelmében a szerbiai családok egyötödének több mint 50 százalékkal csökkentek a bevételei – emelte ki a Magyar Szónak nyilatkozva Ana Prodanović, az ENSZ Gyermekalap (UNICEF) szerbiai irodája a gyermekjogok érvényesülését figyelemmel kísérő programjának vezetője. Mint hozzátette, tavaly áprilisban a gyermekes családok 51 százaléka mondta azt, hogy bevételeik nem csökkentek, júliusban viszont már csak 41 százalékuk állította ezt.
– A tavaly áprilisban megkérdezett családok 9 százaléka mondta azt, hogy nem engedheti meg magának, hogy minden második nap hús vagy hal, illetve az ezeket helyettesítő növényi alapú termék kerüljön az asztalra. A családok 50 százaléka nem tudott volna finanszírozni egy, 13.900 dinárt meghaladó, nem tervezett kiadást, 28 százalékuk pedig nem tudta időben kifizetni előző havi kötelezettségeit. Az idén márciusban elvégzett, hasonló jellegű felmérés előzetes eredményei értelmében a gyermekes családok többségének a szociogazdasági helyzete továbbra sem került vissza a világjárvány előtti szintre. A legfrissebb adatok szerint a családok negyede továbbra is bevételcsökkenést jegyez. Mindez elsősorban a három vagy ennél több gyermeket nevelő családokat érinti – taglalta Ana Prodanović.
Tavaly áprilisban az ország többi térségéhez viszonyítva legkifejezettebben a délkeleti régióban élő gyermekes családok szembesültek az életszínvonal tekintetében felmerülő problémákkal. Ami a városi-falusi környezetfelosztást illeti, a falusi családok veszélyeztetettsége nagyobb volt, mint a városokban élőké – emelte ki az UNICEF munkatársa. Mint hozzátette, azoknak a családoknak az életszínvonalát is kifejezettebben veszélyeztette a járvány, amelyekben az anya munkanélküli, vagy általános iskolai végzettségű. Ehhez képest az idén elsősorban a belgrádi, eleve szerényebb bevételekkel rendelkező családok szembesülnek nehézségekkel, ők számolnak be a leggyakrabban arról, hogy pénzt kénytelenek kölcsönözni, vagy spórolniuk kell, hogy minden alapvető élelmiszert meg tudjanak vásárolni – mutatott rá Ana Prodanović, mondván, hogy az ország többi térségéhez képest Vajdaságban kevésbé jellemző a bevételcsökkenés a gyermekes családokban.
Nemcsak a bevételek csökkenése vagy a bevételkiesés nehezítette meg a gyermekes családok mindennapjait az elmúlt 15 hónapban, hanem ezzel egyidejűleg a váratlan kiadások is – derült ki a beszélgetés folytatásában. A járvány első és második hullámának ideje alatt nagyjából a családok harmada jegyzett a havi bevételei 10 százalékának, illetve 11-25 százalékának megfelelő váratlan kiadást. Ana Prodanović elmondása szerint a járvány első hullámának ideje alatt a nem tervezett kiadások forrása elsősorban az élelmiszer, valamint a tisztálkodási és tisztítószerek, a második hullám idején a különböző, ház környéki javítások, a harmadik hullám ideje alatt az egészségügyi szolgáltatások költségei voltak.
– Tekintettel arra, hogy a világjárvány ideje alatt számos családban csökkent a bevétel, míg ezzel egyidejűleg növekedtek a kiadások, növekszik a szegénység által veszélyeztetett családok száma. Ennek okán indokolt lenne erősíteni, illetve kiterjeszteni a meglévő támogatási programokat, vagy újakat foganatosítani. A célirányos programok segíthetnének a családoknak, addig, amíg nem sikerül stabilizálniuk költségvetésüket. Fontos, hogy a családok fedezni tudják alapvető szükségleteiket, azaz ne legyenek kénytelenek spórolni, vagy folytatni a túlélés gyakorlatát, hiszen ez káros a gyerekekre nézve. Az UNICEF, együttműködve az USAID-dal, 2 ezer, Szerbia déli és délkeleti régiójában élő, veszélyeztetett családot támogat pénzbeli adománnyal – fogalmazott Ana Prodanović.