A Palicsi-tóban az év bizonyos szakában rendszeresen halpusztulás figyelhető meg. Ilyenkor haltetemek lebegnek a víz felszínén, és a parton is kellemetlen szagok terjengenek. Hogy ennek mi az oka, arról a médiában és közösségi oldalakon különböző elméletekkel találkozhatunk. Az Ecolacus, vagyis a Palicsi- és a Ludasi-tó biológiai sokszínűségének megőrzését célzó projekt részeként kutatásokat végeztek, amelyek fényt derítettek a halpusztulás okára. Mint kiderült, az ezüstkárászok egy, csak rájuk nézve halálos vírus miatt pusztultak el, és a jelenséggel mindaddig találkozhatunk, amíg nem sikerül ezen halfaj mennyiségét csökkenteni a tóban.
A kutatást a Szerbiai Állategészségügyi Intézet munkatársai végezték dr. Vladimir Radosavljević vezetésével. Az eredményeket és az ebből fakadó következtetéseket egy sajtótájékoztató keretein belül dr. Marko Stojčić, az Ecolacus projekt vezetőjének segédje ismertette.
Dr. Marko Stojčić
– A kutatás minden kétséget kizáróan kiderítette, hogy a halak tömeges pusztulását herpeszvírus okozta. Ez a vírus kizárólag az ezüstkárászokat támadja meg. Az ezüstkárász a bolygónk északi féltekéjének szinte minden táján megtalálható az édesvizű tavakban. Mindenevő halról van szó, amely jól tűri az extrém környezeti körülményeket, a vízszint és -hőmérséklet hirtelen változásait, valamint az oxigéntartalom változását, emellett szűznemzéssel is tud szaporodni. A vizsgálatokat tavaly április és augusztus között végezték. Az Állategészségügyi Intézet munkatársai hat alkalommal 30–30 ezüstkárászt vizsgáltak meg a laboratóriumukban. A kettes típusú Cyprinid Herpesvírusnak semmi hatása nincs más halfajokra, és az ember egészségére sem jelent veszélyt. A legnagyobb pusztulást akkor tapasztalták, amikor a víz hőmérséklete 20 és 25⁰C között volt. A kutatás csak a Palicsi-tóban lévő halakra terjedt ki, de mivel ugyanabban az időben a Ludasi-tavon is ugyanezt tapasztalták, az a megállapítás született, hogy ott is ugyanez okozta a halpusztulást, csakúgy, mint a Zobnaticai-tavon – fogalmazott Marko Stojčić.
A halpusztulás rendszerint nyár elején következik be
A kutatások emellett azt is bebizonyították, hogy a herpeszvírus mindegyik halban jelen van, de csak valamilyen stresszhatás következtében okoz pusztulást.
– A kutatók találtak olyan ezüstkárászokat is, amelyek szervezetében kimutatták a vírust, de nem pusztultak el. Ez arra enged következtetni, hogy a vírus jelen van a halakban, de csak valamilyen stressz hatására aktivizálódik. Ilyen hatás lehet a hirtelen hőmérsékletváltozás, emellett az ívás időszakában is érzékenyebbek a halak, illetve az ezüstkárász nagy sűrűsége is előidézheti a pusztulást. A hőmérsékletre, valamint az ívásra nem tudunk kihatni, de az ezüstkárász egyedszámára igen. Az Ecolacus keretén belül az elmúlt években intenzíven folyt a szelektív lehalászás, tavaly több mint 80 tonna halat fogtunk ki. Optimális esetben egy egyhektáros területen 150 kilogrammnyi ezüstkárász lehet, az elmúlt években végzett analízisek alapján azonban azt a következtetést vontuk le, hogy a Palicsi-tóban legalább ötszáz kilogrammnyi hal jut egy hektárra – mondta a projekt munkatársa, akitől azt is megtudtuk, hogy a halpusztulás várhatóan a jövőben is bekövetkezik, egészen addig, amíg nem csökken le az ezüstkárász egyedszáma egy megfelelő szintre. Ennek érdekében június 15-én újabb lehalászás veszi kezdetét.
