A gyermekvállalási kérdések rendezésével foglalkozó nem kormányzati szervezetek képviselőivel tárgyalt Belgrádban Ana Brnabić szerb kormányfő. A megbeszélés témája az volt, hogyan lehetne még inkább fejleszteni a rendelkezésre álló jogokat, javítani az újdonsült szülők helyzetén. A legfontosabb téma a gyermekes családok anyagi támogatásáról szóló törvénynek a módosítása volt. A Bebac.com egyesület, a Szerbia Lendületben, a Szülő és az Édesanyák Központja is képviseltette magát a tanácskozáson. Brnabić tájékoztatta a szervezetek tagjait arról, hogy az említett törvény módosítása lehetővé teszi majd a különböző gyermekgondozási segélyek (például fogyatékossággal élő gyermek után kapott segély) párhuzamos használatát a más személyek gondozása után kapott pótlékkal egyidejűleg. Meghatározzák azt a minimális juttatást is, amelyet a terhességmegőrzés, a szülési szabadság idején kapnak a nők, és nem lehet alacsonyabb a minimálbérnél, és a csecsemő megszületését követő harmadik hónapig lenne érvényes ez a szabályozás.
Ahhoz, hogy ezeket a módosításokat bevezessék, az eddiginél lényegesen többet kell majd költeni erre a célra a költségvetésből – jelentette ki Brnabić. A helyzetet természetesen nehezíti a koronavírus-járvány is, s állandó többletkiadást okoz az egészségügy területén, a kórházaknak sokkal több pénzre van most szükségük, de a gazdasági élet fellendítése érdekében jóváhagyott kiadásokkal is számolni kell.
Ana Brnabić úgy fogalmazott, a javasolt módosításoknak köszönhetően sikerül pótolni azokat a hiányosságokat, megszüntetni azokat az igazságtalanságokat, amelyek a gyermeket vállaló anyákat érték, közöttük is különösen a munkanélkülieket. Még hátra maradt a vállalkozó nők helyzetének a rendezése a várandósság ideje alatt – tette hozzá a miniszterelnök. A szerb fejlesztési politika egyik alapvető célja éppen az, hogy minél több női vállalkozója legyen az országnak, ezért őket sem szabad diszkrimináció érje – hangsúlyozta Brnabić.
Az egyesületek képviselői kifejtették: folytatni kell a kormány tisztségviselőivel a tárgyalásokat a gyermekvállalási juttatások témakörében, különösen fontos lenne szerintük is rendezni a vállalkozói szférán belüli kismamák helyzetét. Ehhez azonban, mint mondták, bizonyára más törvényeknek a módosítására és a jogszabályok további összehangolására is szükség lenne. Azoknak a terhes nőknek a helyzete sem tisztázott, akiknek magasabb a fizetésük a háromhavi átlagbérnél – mutattak rá. Arra is javaslatot tettek, hogy a terhességmegőrzési és gyermekgondozási távollét esetén kapott juttatást ne a 18, hanem a 12 havi előzetes bérezés alapján határozzák meg. Brnabić ígéretet tett arra, hogy a kormány figyelembe veszi ezt a javaslatot is.
Mint ismeretes, három éve fogadták el a gyermekes családok pénzügyi támogatásáról szóló törvényt, s azóta számtalan vita alakult ki módosításának szükségességéről. A minisztériumhoz eljuttatott korábbi kezdeményezésükben az egyesületek többek között a kismamák bérének igazságosabb kiszámítását követelték, és emlékeztettek arra, hogy minden nőnek joga van a védelemre a terhesség alatt és a szülés után, hiszen ezt a munkaügyi törvény szabályozza. Azt azonban, hogy milyen védelemben részesül, a gyermekes családok pénzügyi támogatásáról szóló törvény határozza meg.
