2021. május 18., kedd

Országimázs, jogvédelem, uniós közeledés

Ha nem is valósultak meg fontos pontjai, mégsem volt hiábavaló a brüsszeli szerződés

Már nyolc éve annak, hogy Belgrád és Pristina akkori tisztségviselői ellátták kézjegyükkel a brüsszeli szerződést, aminek az volt a célja, hogy helyreállítsa a kapcsolatokat, határozott lépést jelentsen a végleges megbékélés felé, rendezze a politikai viszonyokat, megoldjon fontos fennálló kérdéseket. A brüsszeli megállapodás magába foglalta egyebek mellett a koszovói szerb községek közösségének a megalapítását is, ami a mai napig nem valósult meg, de az albán félnek azt a kötelezettségét is, hogy előbb a KFOR-nak kell jelentenie, ha a rendőrség Észak-Koszovóban akciót tervez, s csak a nemzetközi misszió jóváhagyásakor hajthat végre műveleteket a tartomány szerbek lakta részében. A brüsszeli megállapodásnak köszönhetően az észak-koszovói rendőrfőnöknek azóta szerb nemzetiségűnek kell lennie. A szerződést szerb oldalon Ivica Dačić, akkori kormányfő, a képviselőház mai elnöke írta alá Hashim Thaçi koszovói elnökkel. Dačić hétfőn azt nyilatkozta, felelőtlen hozzáállás volna azt mondani, hogy amiatt, hogy a brüsszeli megállapodás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, Szerbia visszavonja az aláírását. Úgy fogalmazott, hogy az országnak tartania kell magát a korábbi egyezményekhez. Az inkább Koszovót minősíti, hogy voltaképpen hozzá sem látott az elmúlt nyolc évben a vállalt kötelezettségeinek teljesítéséhez, s folyamatosan olyan változások álltak be a pristinai hatalmi koalíció összetétele tekintetében, amely a szerződéstől való eltávolodást és nem a vele összhangban történő cselekvést eredményezte. Dačić a nemzetközi viszonyokra is kitért a brüsszeli megállapodás sorsának elemzésekor. Mint mondta, Catherine Ashton akkori uniós biztonságpolitikai és külügyi főbiztos sajnos még a szerződés aláírásának évében távozott tisztségéről, pedig a szerb parlament elnöke szerint Ashton olyan személy volt, aki élvezte a legjelentősebb uniós országoknak a teljes támogatását, ezért szerinte a megállapodás teljesítése is másként ment volna végbe, ha továbbra is ebben a tisztségben marad és felügyeli. Mint mondta, ez nem azt jelenti, hogy utódja, Federica Mogherini rosszul végezte volna a munkáját, de minden kétséget kizárva Ashton erőteljesebb politikai támogatással rendelkezett azokban az időkben. Dačić úgy értékelte, hogy Szerbia semmit sem veszített a megállapodás aláírásával, sőt, mint mondta, nyert is, hiszen a koszovói szerbség jogot formált a saját önkormányzatiságának a kialakítására, s ahhoz sem fér semmilyen kétség a házelnök szerint, hogy az európai uniós csatlakozási tárgyalások kezdete is nagyrészt a szerződés aláírásának köszönhető. Ma elsősorban az jelenti a kulcskérdést: Koszovónak szándékában áll-e betartani a szerződésbe foglaltakat, s lehetséges-e határozottabb nyugati, uniós nyomásgyakorlás nélkül bármilyen előrelépés a Belgrád és Pristina közötti dialógusban.

A felek nemzetközi kötelezettségeket vállaltak magukra nyolc évvel ezelőtt a brüsszeli szerződés aláírásakor – jelentette ki Peter Stano, az EU sajtószóvivője. Mint mondta, ezzel összhangban teljesen normális elvárásnak számít az, hogy teljesítsék is a vállalt kötelezettségeket, függetlenül attól, hogy mennyi idő múlt el azóta. Stano kifejtette, Koszovó aláírta a szerb községek közösségének megalapításáról szóló szerződést, azt soha nem vonta senki vissza, így alkalmaznia kell ezt a rendelkezést is. Emlékeztetett, hogy a megállapodást kétharmados többséggel ratifikálta a koszovói parlament 2013-ban.

Az évforduló kapcsán Marko Đurić, Szerbia washingtoni nagykövete, a Koszovó-ügyi iroda korábbi vezetője elmondta, Belgrád felelősségteljesen viszonyult a szerződéshez, aláírása a béke éveit tette lehetővé a régióban, s Szerbia egy olyan képet alakított ki magáról a világon, mely a komolyságról, elszántságról, következetességről és megbízhatóságról szól. A szerződés, elmondása szerint, ma is egy erős kártya a szerb fél kezében, amikor a béke, a szerbség jogainak tiszteletben tartása mellett harcol. Đurić rendkívül fontosnak nevezte a dialógusnak ezt a nyolc évvel ezelőtti eredményét.

Kezdődhet a politikai párbeszéd

A szerb parlament elnöke hétfőn arról is beszámolt, hogy a holnapi nap folyamán meghatározza a hatalom és az ellenzék pártjai közötti első egyeztetés időpontját, és Aleksandar Vučić államfőt, a Szerb Haladó Párt elnökét és meghívja az egyeztetésre. Mint Ivica Dačić elmondta, az első egyeztetés dátuma ma derül ki, tíz napon belül biztosan megtartják az első ülést, de azon még nem lesznek jelen nemzetközi közvetítők. Mint közölte, tegnap előzetes egyeztetést tartottak a leendő párbeszéd dinamikájáról, mely majd nagyban függ az Európai Parlament delegációjának döntéseitől is. Az előzetes bejelentés szerint a párbeszéd témái a hazai társadalmi-politikai helyzet, a szólásszabadság és a választási feltételek lesznek.