2021. június 20., vasárnap
SZERB NEMZETI SZÍNHÁZ

Az emberi természet sötét oldala

Készül a Tizennyolc macska és Hermann Brumm bádogos című előadás

„Undorítót cselekedni undorító dolog, de undorító cselekedetek filmezése, fényképezése vagy nézése vajon csak valamivel kevésbé undorító dolog?”– teszi fel a kérdést Miloš Nikolić az Osamnaest mačaka i limar Herman Brum (Tizennyolc macska és Hermann Brumm bádogos) című darabjában, amelynek bemutatóját a székvárosi Szerb Nemzeti Színház Kamaraszínpadán április 23-án tartják.

Ezt a könnyű darabot a vicces és undorító témáról Ivan Cerović rendezte, Božidar Knežević alkalmazta színpadra, az előadásban Nebojša Savić, Sanja Mikitišin és Ljubiša Milišić színészek játszanak.

A cselekmény színhelye Németország, időpontja az 1999-es esztendő. A bádogos vendégségbe hívja Gerhard Kessel filmoperatőrt, hogy szakmailag alkalmazza. Házának udvarában fogadja, amely minden oldalról el van kerítve, és Eva Schulz segítségével elkezdődik az összeesküvéses játék.

Ivan Cerović rendező elmondta, hogy azonnal meglátta, hogy a drámai szöveg kiváló, többrétegű és többjelentésű.

– Egyszerű és jól kidolgozott a Tizennyolc macska és Hermann Brumm bádogos című darab. Rögtön felébresztette bennem azt az ötletet, hogy ezt a történetet színpadra állítsam. A szöveg olyan témákat vet fel, mint a bűnözés, a büntetés, a lelkiismeret, a bűncselekménnyel való egyetértés és a bűncselekménybe való nem beleegyezés, a felelősség megosztása, és mindezen témák közül a legfontosabb az emberi természet sötét oldalának áttekintése, amely az előadás alapvető ötlete – fogalmazott Cerović. Hozzáfűzte, mint Shakespeare Hamletjének híres egérfogó jelenetében, a főszereplők között folyamatosan folyik a játék, amelynek végül a saját bűnei felismeréséhez vagy a bűncselekmény elutasításához kell eljuttatnia a főszereplőt, aki figyeli a játékot és részt vesz mindebben.

A szerző a főszerepeket, Hermann Brumm bádogost (Nebojša Savić), Eva Schulz (Sanja Mikitišin) és Gerhard Kesselt (Ljubiša Milišić) teljesen vagy részben valós emberekről mintázta, akik részt vettek vagy közvetett kapcsolatban álltak a II. világháború eseményeivel, amely köré szövődik ez a dráma. Hermann Brumm valóban létezett, és tizennyolc embert akasztott fel Pancsován. Gerhard Kessel figurája egy katonai operatőr és egy Wehrmacht katonai fotósának ötvözéséből született, csak Eva Schulz kitalált személy, a testvére azonban, akit a darabban említenek, valóban létezett.

A bemutatásra készülő előadás egyik jelenete (Fotó: Srđan Pabllo Doroški)

Sanja Mikitišin színésznő szerint ez a történet a saját bűnünk beismeréséről és elfogadásáról, vagy beismerésének és elfogadásának az elutasításáról szól. A tettes nemcsak végrehajtóhóhér, hanem egyben tanú is, aki higgadtan figyeli a bűncselekmény elkövetését, vagy úgy tesz, mintha az nem történt volna meg, hallgat és nem reagál az igazságtalanságra.

Mindenki bűnét és erkölcsi tisztaságát megkérdőjelezik, különösen olyan szélsőséges időkben, mint a háborúkban. Akkor felszínre kerülnek az igazi emberi tulajdonságok. Az előadás fekete humorral, thriller-horror módon, David Keith Lynch amerikai filmrendező ámulatának elemeivel elmeséli az emberek életét, szélsőséges helyzeteiben betöltött szerepeik történetét, amely irányítja további életútjukat, döntéseiket és sorsukat. Az összes szereplő sorsszerűen kapcsolódik egymáshoz, és minden lépésük dominóhatással van a többiekre. Hóhér-fogoly-ügyész, tanú-bűnös, áldozat-bíró a játék során ilyen módon változtatják szerepüket – emelte ki Sanja Mikitišin.

A bemutatóelőadás utáni első ismétlést április 29-én tartják.