Az elmúlt hetek eseményei után az azonos neműek közösségéről szóló törvénytervezet kapcsán számos kérdés felmerült, többek között az is, hogy valóban készen áll-e a többségében hagyományos elveket valló Szerbia egy ekkora lépésre? Nagyon sok időbe telt az is, hogy a büszkeségnapi felvonulás ne váltson ki ellenérzéseket, de vajon képes-e az ország liberálisan és toleránsan, és ami ennél is fontosabb, megkülönböztetés nélkül viszonyulni az LGBT közösséghez?
A törvénytervezet megosztotta a közvéleményt, amíg az egyik oldal az alapvető emberi jogok mentén érvel, azt hangsúlyozva, hogy senki sem részesülhet megkülönböztetésben, semmilyen alapon nem érheti negatív diszkrimináció, a másik oldal arra mutat rá, hogy ez a törvénytervezet semmibe veszi a hagyományos családképet. A napokban a Szerb Pravoszláv Egyház is állást foglalt a kérdésben, s elfogadhatatlannak titulálta az azonos neműek közösségének elfogadását. Mint kiemelték, az szemben áll az evangélium szavaival, ugyanakkor rossz szemmel nézik, hogy a törvénytervezet kiegyenlíti az azonos neműek közösségét a hagyományos házassággal. Gordana Čomić emberi, kisebbségi jogi és a társadalmi párbeszédért felelős miniszter erre reagálva ugyanakkor azzal a javaslattal állt elő, hogy a vallási közösségek is kapcsolódjanak be a párbeszédbe, sorakoztassák fel érveiket és mondják el, miért vannak azon személyek polgári jogai és szabadságjogai ellen, akik ilyen közösségben élnek.
Az azonos neműek közösségével foglalkozó törvénytervezet alapja ugyanis az, hogy azok a személyek is érvényesíthessék jogaikat, akik azonos neműek közösségében élnek. Elsősorban a polgári jog érvényesítésére gondolnak, az örökösödés lehetőségére, illetve azokra a jogokra, amelyek lehetővé teszik mindenki számára, hogy szeretteiket meglátogassák a kórházi ágyban.
Ahhoz, hogy ezeket a jogokat érvényesíteni tudják azok is, akik azonos neműek közösségében élnek, a törvénynek el kell ismernie az ilyen közösségeket. Így a törvénytervezet szerint az ilyen élettársi viszonyt anyakönyvvezető előtt be lehetne jegyeztetni. Ugyanakkor nincs szükség bejegyeztetésre sem, a törvény elismerné az élettársi viszonyt is, amennyiben az legalább három évig tartott. Vagyis a bírósági és közigazgatási eljárásban ezek a közösségek ugyanolyan jogokat élveznének, mint a házastársak, vagy férfi-nő élettársi kapcsolatok. Így az élettársak haláleset után örökölhetnek egymás után, vagy a kapcsolat megszakítása után osztozhatnak a közösen szerzett vagyonon. Természetesen ebben az esetben is a kapcsolatba, vagy közösségbe vitt vagyon továbbra is annak a személynek a tulajdonát képezi, aki azt a közösségbe bevitte, ahogy azt a hagyományos házasságok esetén is szabályozza a vonatkozó törvény. Ebben az esetben is örökölhető lesz a nyugdíj is.
A törvénytervezet másik fontosnak ítélt kitétele, hogy az élettársak meglátogathatják egymást a kórházban, vagy ha arra szükség mutatkozik, a börtönben is.
Miután éppen ezek azok a jogok, amelyek egyenlő helyzetbe helyezik az LGBT közösség képviselőit, az ellenzők érvelése is arra irányul, hogy a hagyományos házassággal és családképpel teszi egyenlővé a törvénytervezet az azonos neműek közösségét.
Gordana Čomić miniszter azonban nem enged az elvárásaiból, párbeszédre invitálta nemcsak a Szerb Pravoszláv Egyházat, hanem azt a 212 szerb értelmiségit is, aki ellenezte a törvény meghozatalát, mert állításuk szerint az az Alkotmány ellen vét, hiszen az Alkotmány csak a nő és a férfi közötti házasságot ismeri el. Ugyanakkor attól is tartanak, hogy az azonos neműek közösségében élők hamarosan gyermeket is örökbe fogadhatnak. A miniszter kijelentette, minden embernek egyenlő jogokat kell teremteni. A törvénytervezet nem a házasságot szabályozza, és az örökbefogadással sem foglalkozik, csupán az emberi jogokat teszi lehetővé. Kihangsúlyozta: „Akinek nem tetszik az azonos neműek közössége, ne éljen ilyen közösségben, és ha nem tetszik a házasság, abban sem kötelező élni. Az emberek nem területek, amit kénye-kedve szerint taposhat, hódíthat, vagy rombolhat le, akinek kedve van. Az emberek érző lények.”
Ám nemcsak a törvénytervezet ellen, hanem mellette is felszólaltak többen. Több, mint 1600 aláírás érkezett a tervezet támogatására. Az aláírók ugyanis azt tartják, hogy mindenkinek egyenlő mértékben kijárnak az emberi jogok.
A miniszter bejelentette, már májusban a parlament elé kerül három törvény: az azonos neműek közösségéről szóló törvényjavaslat, illetve a diszkriminációellenes és a nemi egyenjogúsággal foglalkozó törvények módosítása.
