2024. április 26., péntek

Hova tűntek az idénymunkások?

Ötszáz dináros órabérért sincs, aki megmetssze a gyümölcsfákat

Ezekben a hetekben már megkezdődött a gyümölcsfák metszése. A legkisebb napszámbér 10 óra munkáért 5000 dinár, egy hónapban tehát minden gond nélkül megkereshető akár 100 000 dinár is, ami egy jobb fizetésnek felel meg Szerbiában. Ennek ellenére egyre kevesebb a szakértelemmel rendelkező, megbízható munkás. A gazdálkodók szerint a helyzet annyira kétségbeejtő, hogy akár annak is fennáll a veszélye, hogy az idénymunkák egy része nem lesz elvégezve. Habár az időszerű teendő a gyümölcsfák metszése, a termesztők elmondása szerint mindenféle szezonjellegű munkásból hiány lesz, nincs, aki kapáljon, parézzon, cirkozzon, kukoricát szedjen – tette közzé a B92 hírportál.

– A gyülöcsfametszők munkája mindig jól fizetett volt, az utóbbi években már az 5000 dinárt is elérte a napszámbér. Tisztában vagyunk azzal, hogy külföldön ennyi pénzt 1-2 óra intenzív munkával is meg lehet keresni, de mi itt élünk és dolgozunk, a termést is itt értékesítjük, tehát szerbiai áron adunk túl rajta. Ezért a munkáért nem fizethetünk többet, bár szerintem itt nem is a pénzről van szó. Egyszerűen nincs elég ember, aki dolgozik, nincs már szakértelemmel rendelkező a vidéken. A legtöbben vagy külföldre vagy városba költöztek, az új napszámosok gyakorlat nélkül pedig eleinte nehezen találják fel magukat a földeken és a gyümölcsösökben – mondta Nikola Kurija, krčedini gyümölcstermesztő.

Branko Šoštarić a kljajićevói Visovi gyümölcs- és bortermelő egyesület tagja szerint olyan mértékű a munkaerőhiány a szakértelemmel rendelkező metszőkből, hogy hamarosan tanfolyamokat indítanak.

– Ez a fajta munka szinte kihalt. Az idősebbek, akik értettek hozzá, már nincsenek közöttünk, a fiatalabbak pedig inkább mással foglalkoznak. Képzések indításával igyekszünk felébreszteni az érdeklődést, de ez nem elmélet, hanem gyakorlat lesz. A jelentkezőket kivisszük a gyümölcsösbe, ahol megmutatjuk a helyes metszés módját, mert a munkások szakértelem híján sajnos nagyon rossz munkát végeznek – mesélte Šoštarić.

Az egyesület tagja maga is szakembere a metszésnek, a saját birtoka mellett mások gyümölcsültetvényébe is eljár metszeni. Elmondása szerint az órabér már meghaladja az 500 dinárt, ennyi a minimális összeg. Egy szorgalmas munkás havonta minden gond nélkül meg tud keresni 100 000–110 000 dinárt.

– Már a múlté az a szokás, hogy „majd fizetek a munka elvégzése után”, minden munkanap a napszám pontos elszámolásával végződik. Ennek ellenére munkaerő továbbra sincs, vagy kiöregedtek, vagy alkalmi munkát végeznek Németországban, sokan úgy vélik, az is jobb, mint a földeken dolgozni. Ez ellen nem lehet semmit tenni, ez valahol érthető is – panaszkodott  Šoštarić.

A nagyobb gazdaságok keresik a megoldást, már a jelenlegi munkásokat is képezik a következő idénymunkára, ezzel próbálják a bajt megelőzni. Mindenki meg akarja tartani a meglévő kevés munkaerőt. Dragana Bilogrević, a hódsági (odžaci) idénymunkásokat tömörítő ügynökség tulajdonosának elmondása szerint azokra a napszámosmunkákra, amelyek már valamilyen mértékű hozzáértést, tapasztalatot is igényelnek, szinte lehetetlen találni munkaerőt.

– A technológia, a gépesítés fejlődése nagy változásokat hozott a mezőgazdaság egész területére, de az emberi munkaerő továbbra is nélkülözhetetlen. A munkaadóknak komoly elvárásaik vannak a munkaerővel szemben, de ez érthető is, hisz a kontármunka jelentős károkat is okozhat a gazdának. Akárcsak a gyümölcstermesztők, az állattenyésztők is nehéz helyzetben vannak. Durva becslések szerint csaknem 300 jószágterelő hiányzik a mezőkről. Néhány gazda akár 600 eurót is hajlandó lenne fizetni havonta, a szállás és ellátás mellett, de senki sem jelentkezik munkára – jelentette ki Bilogrević.

Az ügynökség tulajdonosa azt is elmondta, még ha nem is hangzik rosszul a havi 100 ezer dináros összeg, ennyi mégis kevés. Ennél sokkal többet keresnek az idénymunkások a francia és olasz földeken. A feketén foglalkoztatás pedig egy további probléma.

– Nagyon sok gazdaság az állandó jellegű idénymunkást feketén foglalkoztatja, ez nyílt titok. A munkásnak gyakran teljesen mindegy, van-e egészségbiztosítása, s ez senkit sem érdekel addig, amíg nem történik valami baj – mondta Bilogrević.

2019 óta digitális úton is lehetséges az idénymunkások bejelentése. A Helyi Gazdaságfejlesztési Nemzeti Tömörülés (NALED) adatai szerint ennek köszönhetően növekedett a bejelentett idénymunkások száma, jelenleg mintegy 80 ezer napszámos után fizetik a kötelező járulékokat a munkaadók.