2021. április 21., szerda

Ki vesz ma készpénzért lakást?

Szerbiában három hónap alatt egymilliárd eurót tettek asztalra az ingatlanvásárlók

A valamivel nagyobb, 500 eurós havi átlagjövedelemhez viszonyítva igen nagy készpénzforgalmat valósít meg a hazai ingatlanpiac: a lakások mintegy 80 százalékát csörgőpénzben fizetik ki a vásárlók. Csupán a múlt év utolsó negyedében csaknem egymilliárd euró került az ingatlanértékesítők kezébe, holott a törvények tiltják a 10 ezer eurónál magasabb értékű készpénzkifizetést. Az adatokat elemezve akaratlanul is felvetődik a kérdés: kik engedhetik meg maguknak manapság Szerbiában azt, hogy készpénzért vásároljanak nagy értékű ingatlanokat, és ellenőrzi-e valaki az asztalra tett pénz eredetét?

A válaszok után kutatva a Politika napilap először az ingatlanközvetítőket kereste fel. Kaća Lazarević ügynök elmondta, hogy az értékesítéssel foglalkozó irodákat a pénzmosás megakadályozásáról szóló törvény kötelezi a kockázatelemzésre, így az általuk megvalósított adásvételek esetén nem kerülhet sor gyanús kifizetésekre. A közvetlen eladást hirdető befektetők viszont nem kötelesek elemezni az üzletkötéssel járó pénzügyi tranzakciókat, és sok esetben kétes eredetű forgalmat jelentenek be.

Készpénzzel többnyire a tehetősebb vásárlók fizetnek az ingatlanokért, és általában több lakást vesznek egyszerre. A kevesebb jövedelemmel rendelkezők a mai napig bankkölcsönök formájában térítik meg a vásárolt ingatlan árát – állítja az ügynök, aki szerint a koronavírus-járványt megelőző időszakban nem volt jellemző, hogy az emberek készpénzzel fizessenek az ingatlanokért. Most azonban a megtakarítással rendelkezők attól félnek, hogy a bankokban őrzött pénzük értéktelenné válik, így inkább új építésű lakásokba és üzlethelyiségekbe fektetnek – magyarázta Lazarević.

HONNAN ERED A PÉNZ?

A 2020-as év folyamán 130 ezer ingatlan került forgalomba a szerbiai piacon. Az elmúlt időszakban évente átagban 80-90 ezer lakásért fizettek készpénzzel a vásárlók – erősítette meg Goran Radosavljević, a belgrádi FEFA közgazdasági magánegyetem tanára. A professzor szerint (is) gyanús az, hogy egy gazdaságilag ingadozó és szegény országban évi hárommilliárd eurós forgalmat tudjon megvalósítani az ingatlanpiac.

A készpénzkifizetésekhez kötődő problémák gyökereit azonban Radosavljević szerint sem a kereskedelemben kell keresni. A professzor kiemelte, hogy az országban jól szabályozott az ingatlanok értékesítése, az építésügyi ágazat viszont annál kevésbé ellenőrzött; nagy pénzek forognak, amiknek az eredetét senki sem vizsgálja. Feltehetően léteznek törvénytelen tranzakciók, ám az államnak nincs érdekében ezeket felfedni, hisz a szigorítások bevezetésével a bruttó hazai termék 10 százalékot zuhanna – fejtette ki véleményét Radosavljević.

Papp György adótanácsadó szerint azonban a szerbiai ingatlanpiacon tapasztalt készpénzfizetések mennyisége utalhat ugyan törvénytelen háttérre, de ez nem jelenti okvetlenül azt, hogy pénzmosásról van szó. Az adóhivatal egykori igazgatója elmondta azt is, hogy a vagyon eredetének kivizsgálását szorgalmazó rendelkezéseket még nem érvényesítették országunkban, mert a nemrég meghozott törvény alkalmazásához most képezik ki a szükséges szakembereket. A korábban érvényes rendelkezések közül a vagyon felbecsléséről szóló határozatok alapján lehetett utánajárni a pénz eredetének, ám a legtöbb esetben ezeket az ellenőrzéseket csak felületesen, vagy egyáltalán nem végezték el az adásvételi eljárás folyamán – válaszolta a szakember arra a kérdésre, amely a pénz eredetének felülvizsgálatára vonatkozott.

ELLENŐRZÉS HÍJÁN

A Szerbiai Közjegyzői Kamara szakemberei szerint az ingatlanokért kifizetett készpénz mennyiségét egyesek tévesen magyarázzák. Megtörténhet ugyanis, hogy a korábban hitelből kifizetett lakást értékesíti a vevő, majd az érte kapott készpénzből két kisebb ingatlant vásárol, amelyek közül az egyiket eladva nyaralóhoz jut. Így egy kölcsön után három készpénzkifizetést is jegyez az ingatlanpiac – példálództak a közjegyzők, akik szerint a pénzmosás megakadályozásáról szóló törvény biztosítja azt, hogy csak a 10 ezer eurónál kevesebb értékű ingatlanokért tudjanak készpénzzel fizetni a vevők.

A 2018. április 1-jén hatályba lépett rendelkezéseket követő első évben 317 gyanús tranzakciót jelentettek be a közjegyzők, ám arról nincs tudomásuk, hogy az ellenőrzések után hány bírósági eljárást indított meg a pénzmosás megakadályozásával foglalkozó igazgatóság – válaszolták a Szerbiai Közjegyzői Kamara szakemberei az ingatlanok készpénzkifizetésének ellenőrzésére vonatkozóan.