2021. március 2., kedd

Húsmentes mindennapok

A vegetáriánus étrend beférkőzik a szerbiai hétköznapokba is

Több mint 15 éve is már annak, mikor Belgrádban a gyorsbüfék tengerében valami hús nélküli ételt szerettünk volna vásárolni, ami lehetőleg nem burek vagy kifli. Tudtuk, hogy a kajabódé-dzsungel nem a legtökéletesebb hely a vegetáriánus menük rendeléséhez, de úgy gondoltuk, egy zöldséges lepényt talán kaphatunk. Ezen a vándorúton a legmeglepőbb az elárusítók reakciója volt kérésünkre. Diétázunk? Szektások vagyunk? Vallási böjtöt tartunk?

Végül a hatodik árusnál kaptunk söröspohárban egy zöldségturmixot.  Az elárusító nem kért érte pénzt, kifejtette aggodalmát az egészségünk miatt, biztosított minket, semmi bajunk sem lesz, ha eszünk néha egy kis húst, állítása szerint az ő pljeskavicája egyébként is nagyon finom. Javasolta, kérdezzük csak meg a vendégeket, akik falatozás közben helyeslően bólintottak felénk a gyorsbüfé pultja mellől. Mikor már vettük az irányt kifelé, ahogy vergődtünk át a sülthúsillaton, még utánunk szólt a kedves sütödés a zsíros kötényében: – Azért bár halat egyetek néha, az nem hús!

A 2000-es évek elején Szerbiában még magyarázkodni kellett, miért mellőzi valaki a húsevést. Nem volt ez másképp még az urbánus területeken sem. Aztán egy idő után már az újvidéki pravoszláv templom tövében rejlő hírhedt Dvorište szórakozóhely épületén megjelent egy hirdetőtábla a következő szöveggel: Intelligens ember nem eszik olyat, aminek szeme van! A tartományi székvárosban hamarosan megnyílt a Crna Kuća ifjúsági központ, amely több polgári csoportosulásnak is helyet adott, majd 2011 környékén megkezdődött a vegán vacsorák megszervezése. Szerda esténként az érdeklődők azóta is adomány fejében kaphatnak egy tál főtt ételt, amelyet lelkes önkéntesek főznek. Sokan itt ismerkedtek meg a húsmentes élettel, és később elkötelezték magukat a veganizmus mellett.

Újházi Adrienn az alkotásaihoz is felhasznált teagombát mutatja épp nekünk
Újházi Adrienn az alkotásaihoz is felhasznált teagombát mutatja épp nekünk

APRÓ LÉPTEKKEL EGY JOBB VILÁG FELÉ

A húsevésmentes élet gyakran igen összetett eszmerendszert is magában rejt. A veganizmus egy életstílus, amely minden állati eredetű termék, ruházat, tisztítószerek, mellőzését is jelenti, és gyakran erős környezettudatos filozófiával társul. A vegetarianizmus mint táplálkozási mód gyakran magába foglalja az említett gondolati rendszert, de nem kötelezően. Ez manapság már egy gyűjtő fogalom, amely több táplálkozási irányzatot is magába foglal. A legnépszerűbb felosztás szerint a vegán semmilyen állati eredetű ételt nem fogyaszt, az ovo-lakto vegetáriánus pedig csak húst nem fogyaszt.

Újházi Adrienn újvidéki vizuális művész 2012 körül tette meg az első lépéseket a táplálkozási szokásai megváltoztatásának irányába egy vegán étrend mellett elkötelezett barátnőjének köszönhetően, aki maga készítette a különféle rágcsálni valókat, ebédet.

– Mikor nála jártam, engem is mindig megkínált étellel, ami nekem nagyon ízlett. Sajnáltam, hogy nincs ehhez előtudásom, a felzárkózás pedig nem megy egyik napról a másikra. Be kell szerezni az alapélelmiszereket, tanulni kell a gasztronómiai trükköket, teljesen friss megközelítést kap a konyha. Mikor kialakul a gyakorlat, akkor ez már könnyen és olcsón fenntartható. Vegánnak én sem tartom magam, néha kísértésbe esek a csokitól, sokszor az is megesik, hogy a különféle összejöveteleken tálcára került húsnélküli ételekről senki nem tudja megmondani, tartalmaz-e tejet, tojást vagy állati eredetű zsírokat. Szerintem az étrendváltás egy folyamat, nem lehet egyik napról a másikra hirtelen megváltoztatni a táplálkozási szokásainkat – mondta el Adrienn.

A fiatal képzőművész arról is beszámolt, mekkora mértékben más már a helyzet manapság Újvidéken, mint annak idején. Több étterem is megjelent az elmúlt években, ahol 300–500 dinár közötti áron teljes menüt is kaphatunk, a városban gyorsétkezde is van, amely az egészséges utcai ételt reklámozza, ugyanakkor a bio élelmiszereket árusító üzletek száma is növekszik.

– Újvidéken jelentősen javult a helyzet, már az üzletláncokban is találni részleget, ahol böjti ételek kaphatóak. Az alapélelmiszerek jelentős része, a zöldségek, gyümölcsök beszerezhetőek a piacon teljesen átlagos áron, bizonyos dolgok pedig igen drágák az üzletekben, noha ezeket az európai uniós országokban aprópénzért megkaphatjuk. Ilyenek a vegán sajtok, pástétomok – beszélt Adrien az étrend összeállításának lehetőségeiről.

A húsevés mellőzése igen gyakran együtt jár a környezettudatos viselkedéssel, ami kivetül az életmódra is. A vegetáriánusok körében szinte elválaszthatatlan a természet és állatbarát hozzáállás, valamint, hogy a társadalommal is érzékeltessék hozzáállásukat, és felhívják a figyelmet a mindennapi tudatos fogyasztói élet fontosságára.

– Az idő múlásával egyre jobb emberré próbálok válni, ezzel párhuzamosan minél közelebb állni a vegán étrendhez és filozófiához. Erre próbálok reflektálni a képzőművészeti alkotásaimban is, amelyek környezetbarát, a természetben is lebomló anyagból készülnek. Ahogyan egyre inkább mélyedtem bele a veganizmusba, úgy jöttem rá, mekkora sebességgel romboljuk környezetünket az életstílusunkkal. Nem állítom, hogy most mindenkinek vegánnak kell lennie, de akár kisebb lépésekkel is közelíthet mindenki ebbe az irányba – osztotta meg gondolatati velünk Adrienn.

A fiatal művész jelenleg tanárként is dolgozik, elmondása alapján törekszik rá, hogy a választás lehetőségével tisztában legyenek a fiatalok. Tudniuk kell, mi az előnye és a hátránya, valamint következménye ennek a táplálkozási módnak.

– A fiatalabb generációkkal is fontos megértetni a tudatos táplálkozás fontosságát, ami nem arról szól, hogy egyáltalán ne együnk húst, hanem hogy mennyit és honnan vásároljuk – javasolta Adrienn.

Bizonyos vegetáriánus irányzatok követői kizárólag gyümölcsöt fogyasztanak. (Fotó: Dávid Csilla)
Bizonyos vegetáriánus irányzatok követői kizárólag gyümölcsöt fogyasztanak. (Fotó: Dávid Csilla)

MÓDOSULNAK A HAGYOMÁNYOK?

A vegetáriánus étrendre való átállás Molnár Anita, zentai természetvédelmi aktivista szerint sem megy gyorsan. Ő 13 éves korában az egyik barátnőjével közösen döntötte el, hogy vegetáriánus lesz, de az első lendület mintegy három hónap múlva el is csendesedett, mert ahogyan elmondta nekünk: margarinos kenyéren nehéz kibírni ennél hosszabb időt.

– Ha valaki váltani akar, tájékozódjon kellőképpen a témában. Kérjen segítséget ismerősöktől, különböző csoportok is vannak erre már a közösségi oldalakon. Állítson össze magának egy étrendet, mert sokszor olyan hibába esik a „kezdő” vega, hogy túl sok tésztafélét és tejterméket kezd el fogyasztani, ami nem egy kiegyensúlyozott étrend. Ne essen kétségbe, ha eleinte furcsán reagál a szervezete a változásra, ez normális. Törekedjen a harmóniára, változatosságra, nyitottságra a vega-gasztro világ területén – mondta Anita.

A zentai szármfesztivál győztesei a Vegeez csapat
A zentai szármfesztivál győztesei a Vegeez csapat

Ő elsősorban a telítettségérzés miatt hagyta abba a húsevést, amióta étrendet váltott, könnyednek érzi magát egy nagy lakoma után is, ami természetesen már nem azonos a margarinoskenyér-hegyekkel. Anita szerint a vegetáriánus étrend népszerűsödéséhez jelentősen hozzájárulnak az interneten található gasztronómiai oldalak, de akár az is megeshet, hogy az emberekben egyre inkább tudatosul az olyan életstílus, amely összhangban van a környezettel.

– Az emberek rájönnek, hogy nem nagy ördöngősség összedobni egy vega menüt, pár gombnyomással vega receptgyűjtemények tárulnak elénk, és nem is kell ehhez a világ másik feléről vásárolni hozzávalókat, hanem elég meglátogatnunk a legközelebbi termelői piacot. Egyre több kedvező szak- és orvostudományi véleményt lehet olvasni a témában. Sajnos ezekben az időkben égető kérdéssé vált bolygónk megmentése is, sokan emiatt, tudatos, felelősségteljes döntőképességüket használva hagyják el az állatok vagy akár a tej és tojás  fogyasztását is. Gyakran mondom, hogy akkor tudom elfogadni a húsevést, mikor az ember saját kezeivel levadássza, megöli, megnyúzza, felnyársalja. A nagyipari állattartás szerintem elfogadhatatlan – mondta Anita.

Annak ellenére, hogy vidékünk tradicionálisan húsevő vidék, a kreatív vegetáriánus konyha belophatja magát az életünkbe. A tavaly ősz folyamán megtartott szármafőző verseny a zentai Halász Csárda nyaralótelepen olyan eredményeket hozott, amely még a zsűrit is meglepte. Az összesített eredmények alapján a Vegeez csapat nyert, melynek Anita is tagja volt. 

– A zentai szármafesztivál győztesének lenni egyszerűen elmondhatatlan érzés. Nagyon meglepett, mert aznap is kaptunk piszkálódó megjegyzéseket bőven, ezért nem is reménykedtünk helyezésben, nem is azért mentünk oda tulajdonképpen, hanem hogy megmutassuk, hogy lehet vega a szárma (is). A bírák nem tudták, hogy melyik csapat töltött káposztáját kóstolják éppen, utólag jutott tudomásunkra, hogy volt köztük olyan, aki nem tudta, hogy a vegán szármát falatozza épp. Jó érzés ez,  mindig jó, ha nyitottak az emberek. Azt pedig mondanom sem kell, hogy még a bogrács alját is kitöröltük, annyira kiürült, sőt, dupla adagot kellett volna főznünk – dicsekedett Anita a szármaverseny nem túl hagyományos eredményét illetően.

A húsevést mellőző személyeket övező előítéletek lassan kikopnak a mi vidékünkön is. Anitát és a többi vegetáriánust is gyakran különcnek tartja a környezete, de az emberek érdeklődése ez a táplálkozási étrend irányába viszont egyre gyakoribb. Anita szerint ez talán annak is köszönhető, hogy a környezete látja: egészséges, ugyanakkor még szeret is nagyokat és jókat enni.

– Vajdaságban azt is tapasztalom, hogy egyfajta gyengeségnek, erőtlenségnek látják ezt sokan, ezért nem merik kipróbálni, megengedni maguknak. Érdemes lenne ennek a pszichológiájával foglalkozniuk a szakembereknek. Ezen a ponton üzenném minden vajdasági férfinak, hogy a vega étrend nemhogy nem férfiatlan, de kifejezetten maszkulin és vonzó is! – hívta fel a figyelmet Anita.

Újvidéken számos vegán étterem közül választhatunk. (Fotó: Dávid Csilla)
Újvidéken számos vegán étterem közül választhatunk. (Fotó: Dávid Csilla)

ELLENÁLLÁS A KIZSÁKMÁNYOLÁSSAL SZEMBEN

A vegetáriánus étrend terjedése megfigyelhető a különböző zenei stílusok körül épülő szubkultúrák körében is. A punk és hardcore zene rajongói között igen elterjedt a veganizmus és a vegetáriánus étrend. A Damir Pavić, azaz Septic néven alkotó szabadkai autodidakta grafikus és képzőművész is ennek a színtérnek a részese. Annak ellenére, hogy sem ő, sem párja nem vegetáriánusok, amikor tudják, ezt a táplálkozási formát részesítik előnyben, akárcsak a környezetük. Szabadkán több zenei eseményen is ők biztosítják az ellátást, a menü pedig minden alkalommal vegán ételekből áll.

– A punk és hardcore szubkultúra mindig egyfajta ellenpólusa volt a hagyományos életvitelnek, ami a zenében, öltözködésben, irodalomban, filmben és táplálkozásban is megmutatkozik. Ezeknek a műfajoknak az eszmei háttere mindig is ellentétben állt a fogyasztói társadalommal, a multinacionális kizsákmányolással, és hadat üzent az emberségesnek beállított, de valójában embertelen életmódnak. Ennek tudatában szinte kijelenhető: ez a szubkultúra természetes módon vonzódik a veganizmus irányába – mondta Damir.

Régebben a faluban rossz híre volt annak, aki kegyetlenül bánik a jószágokkal, az emberek nem szívesen üzleteltek vele. A nagy farmokon pedig olyan mértékben tárgyiasítják az élőlényeket, ahogyan még azt a legrosszabb falusi gazda sem tudta tenni. Az internetnek köszönhetően sok nem kívánt felvétel szivárgott ki az ilyen üzemekből, és futótűzként terjedt el, hatalmas felháborodását kiváltva. A húsmentes étrend persze továbbra is pro és kontra vélemények keresztüzében van, de az ellenállás folyamatosan apad.

Írtam ezt a riportot úgy, hogy valójában én soha nem voltam eltökélt vegetáriánus, csak gyerekkoromban sajnáltam Röfit, akit az asztalon tálaltak fel, és én arra gondoltam, pár napja még kukoricát adtam neki. Sokszor néztem végig, ahogyan elvágják a kakasok torkát, miközben a halálhörgést hallgattam, arra gondoltam, ez igazságtalanság az állatokkal szemben, akiket a barátainknak tartunk. Emellett még az is kiderült rólam igen fiatalon, hogy népi szólással élve kákabelű is vagyok. A sok húsevés után mozdulni sem tudok, a tésztaevés után pedig felpuffadok. Ezt követően bukkant fel a vasárnapi ebédek során tíz évvel idősebb sógornőm, aki 1994-ben már eltökélt vegetáriánus volt. A családi békesség érdekében a vasárnapi ebéd immár nálunk is tartalmazott vegetáriánus menüt, én pedig rájöttem, hogy ez az én szervezetemnek sem megerőltető. Persze manapság sem vagyok vegán, csak én is már hosszú ideje és lassan haladok ezen az úton.