Szerbia tavaly 2,701 tonna mézet exportált, a legtöbbet Olaszországba és Németországba – áll a Szerbiai Gazdasági Kamara (PKS) közleményében. A kivitel értéke 13.096.000 eurót tett ki, ami 46 százalékkal több az előző évihez képest. A behozott méz mennyisége is nőtt a korábbi évekhez viszonyítva, Szerbia tavaly 548 tonnát importált Moldáviából, Ukrajnából, Görögországból és Új-Zélandból.
– Az egyre növekvő méz iránti kereslet lehetőséget nyújt a szerbiai méhészet további fejlesztésére. A méhészetben alkalmazott technológia gyorsan fejlődik, jelenleg növekszik a méz kivitele a fizetőképes piacokra, de gazdaságonként bővül a kaptárok száma is – közölték a PKS-ben.
Minden méhész számára ösztönző támogatásokat irányoztak elő, kaptáronként 800 dinárt.
Szerbia egyébként 2003 óta szállít mézet az Európai Unió területére, s azóta a méhészet és a méztermelés egyre népszerűbb gazdasági tevékenység. Szerbiában 90 mézcsomagoló üzem működik, és amióta hazánknak lehetősége van mézet exportálni az EU országaiba, kedvezőbbek a feltételek a méztermelésre. A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint Szerbia 2019-ben 977.000 kaptárral rendelkezett, ami 7 százalékkal több az előző évihez képest. A becslések szerint a méhkasok száma tovább növekszik.
A PKS két javaslatot terjesztett a mezőgazdasági minisztérium elé. Az első a méhészet stratégiai fejlesztésére és egy méhészeti intézmény létrehozására irányul, a másik pedig a méhméregről (apitoxin) szóló rendelet előkészítése, ami lehetővé tenné a legális kereskedelmet és a termék kivitelét. A méhészek ezáltal átvészelhetik az esős időszakokat, melyek gondot okoznak a méz betakarítása során – áll a közleményben.
Rodoljub Živadinović, a Szerbiai Méhészegyesületek Szövetségének elnöke rámutatott arra, hogy a hazai piacon a méz több mint 90 százaléka nem valódi, és a hamisítók mindig kihasználják a kedvezőtlen méhészeti szezont.
