Az információs és a robottechnológia, valamint a legmodernebb technológiai vívmányok piaci érvényesülése szédületes tempóban zajlik. A szegmens életünkre gyakorolt hatásai jócskán túlmutatnak a saját keretein. Már nem lehet a dolgot pusztán közgazdasági szempontból elemezni, hiszen társadalmi létünk minden területére kihatnak a változások. A kibergazdaság korszaka megkezdődött, és számos előnye máris nyilvánvaló. Ugyanakkor a buktatói még csak sejthetők.
A fogyasztói viselkedés és fogyasztói környezet teljes átalakulásának vagyunk szemtanúi. A gazdasági átalakulás rendkívül gyorsan zajlik, s az egyik velejárója, hogy sokan nem tudják tartani a tempót, lemaradnak. A digitális bennszülöttek hihetetlen tempóban osztják meg az információkat és adatokat, új tartalmakat vagy szolgáltatásokat generálnak. Az Y generációhoz azok tartoznak, akik jelenleg 16 és 36 év közöttiek. Őket digitális bennszülötteknek szokás nevezni, ami azt jelenti, hogy születésüktől együtt nőttek fel a digitális technológiákkal – számítógéppel, játékkonzollal, internettel, mobiltelefonnal vagy MP3 lejátszóval – szemben a digitális bevándorlókkal, akik csak az életük későbbi szakaszában találkoztak ezekkel az eszközökkel.
A technológiai iparnak kedvez ez a korszak. A hálózatba kapcsolt számítógépek, a felhő alapú számítástechnika, az e-kereskedelem már valóság. A digitalizáció hatása annyira sokrétű, hogy olyan érzést kelt, mintha egy megállíthatatlan erő nehezedne ránk. Megváltoztak azok a tényezők is, melyek sikeressé tesznek egy vállalkozást, de a személyes karrierépítés tekintetében is felül kell írni az eddig tanultakat.
MŰKÖDIK MAGÁTÓL IS?
A most élő fiatalok és gyerekek beleszülettek a digitális világba. Valójában azonban csupán azért, mert szüleinknél, nagyszüleinknél bátrabban kezelik az okoseszközöket – szinte „természetes közeg” számukra a wifi, az online tér és az internet –, még nem tudhatnak mindent ők sem erről a világról. Kutatásokkal igazolt tény, hogy például a közösségi média és az általa megteremtett virtuális világ fokozhatja a szorongást és a depressziót. A gyerek úgy érzi, nem az osztálytársaival kell versenyben maradnia, hanem az influencerekkel. A kiközösítés, a zaklatás is más formákat ölt az internet megjelenésével.
Ahhoz, hogy mind gazdasági, mind állampolgári szinten ki tudjuk használni a technológiai innovációban rejlő előnyöket, először tudnunk kell értelmezni és alapszinten alkalmazni ezeket a megoldásokat. Amíg az adottságok nincsenek alapvetően felmérve, meghatározva az eszközök és a tudás szintjén, és nincs egységes feltételrendszere a szükséges digitális infrastruktúrának egy adott területen, nem lehet elvárni, hogy a vállalkozások megfelelően tudják beépíteni működésükbe a folyamatosan megjelenő újításokat.
A közbeszéd tárgya ugyan a digitalizáció, a politikusok is gyakran emlegetik, és valóban jelentős előrelépések történtek az élet számos területén, így a közigazgatás digitalizációja is érezhetően felgyorsult. Kérdés azonban, hogy elég gyors-e ez a tempó a felzárkózáshoz, másrészt nem túl gyors ahhoz képest, amit a polgárok akár magánszemélyekként, akár vállalkozókként vagy egyéb gazdasági szubjektumként még tartani tudnak.
A JÁRVÁNY IS SERKENTI A FOLYAMATOKAT
A technológia kockázatok terén vizsgálódva egyértelműen látszik, hogy a koronavírus-járvány számos potenciális kockázatot hozott felszínre. Az egyik fő veszélyforrás, hogy a digitális egyenlőtlenségek tovább nőnek az emberek között. Szemünk előtt zajlik a folyamat, hogy az alacsonyabb digitális műveltségűek rohamos ütemben leszakadnak a digitálisan műveltebbektől. A járvány több otthoni és több digitális munkavégzést eredményezett, úgy, hogy egész iparágak digitalizációja felgyorsult. Érdekes most azt megfigyelni, hogy az egyes vállalatok miként fejlesztenek, és hogyan alakul ki az a piaci kör, amely a kor követelményeihez és a járvány előidézte helyzethez képest is megfelelően reagál a megváltozott igényekre.
Olyan, alapszintű edukációs és ismeretterjesztő programok kidolgozása lenne indokolt, melyek használható gyakorlati tudást képesek átadni, életkortól, képzettségtől és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül. A digitális intelligencia fejlesztése talán az egyik legfontosabb oktatási és egyben kutatási terület lesz a következő évtizedben.
Egy közelmúltban készült felmérés szerint a Szerbiában élő felnőttek 2,68 százaléka el sem kezdte az általános iskolát, 11 százalékuk elkezdte ugyan, de nem fejezte be, és csupán 20,76 százaléknak van általános iskolai végzettsége, 1,96 százalék pedig írástudatlan. A digitális analfabéták számáról egyelőre csak feltételezések vannak, de félő, hogy lesújtó a helyzet. Egyelőre még szép számban olyanok is találhatók ebben a csoportban, akik valamilyen módon fel tudják magukat találni az életben. Hosszú távon azonban a kilátások szerint nem tudnak jelentősen javítani az életminőségükön. „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik” – mondta több mint másfél évszázaddal ezelőtt Gróf Széchenyi István, akinek gondolatai most talán aktuálisabbak, mint valaha.
