2024. április 26., péntek

Vers a legkisebbeknek

Csík Mónika: Hangyafarsang

A farsangi időszak közepén vagyunk. Bár idén a legtöbb jelmezbál elmarad, ettől sok kisgyerek igénye nem múlik el arra, hogy katicabogárként, sárkányként vagy balerinaként töltsön el egy délutánt. A bölcsődés meg óvodás korosztály egyébként is most kezd megismerkedni a szerepjátékokkal. Orvososat, rendőröset, papás-mamásat, iskolásat meg boltosat játszanak, és közben nemcsak a képzelőerejük fejlődik, hanem jobban megismerkednek a felnőttek világával is. A játék emellett gyógyít is: a gyerekek újra és újra eljátszhatják az életükben fölmerülő nehézségeket, ezzel könnyítve az azokat övező szorongáson.

Csík Mónika Hangyafarsang című verseskötete a legkisebbekhez szól, azokhoz, akik talán még túl kicsik az óvodai farsanghoz, de ahhoz már elég nagyok, hogy irigyeljék a testvérüket, akinek lehetősége van arra, hogy jelmezt öltsön magára. A kötetben egyetlen hosszú vers kapott helyett, amelyben a Termesz utca aprócska hangyái öltöznek be a farsangi mulatságra. Macskának, hercegnek, szilvás gombócnak, csigának – a jelmeznek, csakúgy, mint a valóságban, csak a képzelet szab határt. És hát melyik hangya (vagy kisgyerek) ellenkezne, ha szuperhősjelmezbe kellene bújnia?

Azt mondják, a gyerekek egész lényükkel részt vesznek egy versben: mondják, hallják, kapcsolódnak a fölolvasó szülőhöz, átélik és átérzik a rímeket, a versben megjelenő képeket. Újra és újra kérik a fölolvasást, mert az ismerős ritmika biztonságot ad nekik. A gyerekek számára nagyon fontos, hogy egy vers kellően ritmusos legyen, és akár mondókaként is megállja a helyét egy-egy versszak. A Hangyafarsang ezt a lécet is megugorja: ritmusos, dallamos hangzásvilága miatt a verssorok könnyedén megjegyezhetők, néhány olvasás után már biztosan minden gyerek megjegyez belőle részleteket.

A kötetet Janovics Erika kellemes, szerethető rajzai díszítik, amelyek egyszerre bájosak és viccesek, vidám színeikkel remekül kiegészítik a szójátékokhoz is bátran nyúló szöveget. Ez már a harmadik gyerekkönyv, amit a szerzőpáros közösen hozott létre, hiszen Janovics Erika illusztrálta Csík Mónika Pópopó és Totyka, valamint Szekrénylakók című mesekönyveit is. A Hangyafarsangból arról is megbizonyosodhatunk, hogy az együttműködésük a gyerekversek terén sem hagy maga után kívánni valót.

Panaszkodunk, hogy nem olvasnak a gyerekeink, és főleg, hogy nem szeretik a verseket. Valójában nem sok olyan vajdasági magyar nyelvű kötet jelent meg eddig, ami a legkisebbeket célozná meg, pedig az olvasóvá nevelést a nekik való meséléssel kell kezdeni. Csík Mónika legújabb kötete ezt az űrt tölti be.