2021. március 6., szombat

Hírek és hazugságok rengetegében

Mivel jár a digitális írásbeliség?

Hányszor fordult elő önökkel a múlt évben, a pandémia időszakában, hogy valamelyik ismerősük már első hallásra álhírnek tűnő, internetről származó információt osztott meg, s még véletlenül sem lehetett meggyőzni arról, hogy az említett hír alaptalan hazugság, nincs megbízható forrása, el kell felejteni – tette fel a kérdést Az új kor új írásbelisége elnevezésű online konferencia keddi vitaindítója során Maja Gojković kormányfőhelyettes, művelődési és tájékoztatásügyi miniszter.
A konferenciát a Vajdasági Rádió és Televízió új székházából sugározták, az említett minisztérium, a Propulsion és a Color Media Communications szervezésében. Gojković hozzátette, az említett példa is jól ábrázolja, milyen kihívásokkal kell szembenéznünk ma, a digitális írásbeliség korában, milyen útvesztőben kell sokaknak eligazodniuk, amikor a hiteles információk és az álhírek, csúsztatások, híresztelések rengetegében találják magukat.

Minden szokásunkat megváltoztatta a digitális technológiák fejlődése, mutatott rá a miniszter, a hagyományos média pedig nem tehet mást, mint felveszi a versenyt az információközlések új típusaival.

– A hírekhez való hozzáférés egyszerűbb, gyorsabb lett, egyetlen kattintás választ el bennünket a tartalmaktól. Pozitív hatása mellett azonban számos buktatót is rejteget. Ma már bárki lehet hírközlő, hamis információk is megjelenhetnek, s azok, akik nem tudnak kellő óvatossággal és kritikai hozzáállással viszonyulni a tálcán kapott információkhoz, könnyen átverések, hazugságok áldozataivá válnak, sőt, azok további megosztásával maguk is részesei lesznek az álhírek terjesztésének – figyelmeztetett Gojković.
Soha ennyi médiatartalmat nem fogyasztottunk korábban, mint ma, ahhoz azonban, hogy ennek a pozitív hatásai kerekedjenek felül, mindenekelőtt óvatosságra, az olvasott tartalom értelmezésére és felülbírálására kell nevelni a jövő generációit. A miniszter elmondta, a médiának ma rendkívül nagy szerepe van abban, hogyan fog a társadalom egésze viszonyulni bizonyos személyekhez, történésekhez, milyen álláspontot alakít ki. Ezért lett sokkal nagyobb a média felelőssége is.
– Hiába az új digitális világ, annak kezeléséhez továbbra is hagyományos „eszközökre" van szükség: tanulásra, értelemre, kritikára. Az új írásbeliséget nem az tudja sikerrel használni, aki jól ismeri az új technológiákat, hanem az, aki jól tudja értelmezni az azok által nyújtottakat – értékelte Gojković.
Tatjana Matić kereskedelmi, idegenforgalmi és távközlési miniszter elmondása szerint a digitális írástudásnak a gazdaság, kereskedelem szempontjából is óriási jelentősége van. Friss adatok szerint a hazai háztartások 80 százaléka rendelkezik internetkapcsolattal, a polgárok 78,4 százaléka használ internetet. A számok jók, de javíthatók: a polgárok száz százalékának hozzá kell férnie az internethez, a falvakban pedig a széles sávú internet bevezetésén kell munkálkodni, mintegy 90 ezer háztartás vár rá. Ezzel hozzá lehet járulni a fejletlenebb községek gazdaságának erősítéséhez.
A Gojković által elmondottakra reflektálva beszédében Branko Ružić kormányfőhelyettes, oktatási és technológiai fejlesztésügyi miniszter elmondta, az anyanyelvoktatás máris számol az iskolákban az olvasáskultúra fejlesztésének, a digitális írásbeliség tanításának, az értelmezésnek a kihívásaival. A tananyag megfelelő ebből a szempontból, hangsúlyozta.