Szerbia folyamatosan a világ azon országai között van, amelyeknél a legmagasabb arányú szegénységet jegyzik: az elmúlt négy évben minden ötödik lakost szegényként tartottak nyilván, és a kockázatot kimutató adatok nem változnak – mutatott rá a nemzetközi felmérésekre Sarita Bradaš, a munka megbecsülésével foglalkozó központ alkalmazottja. A szakember Aleksandar Vučić államfő azon kijelentésére reagált, miszerint a szegénységben élők aránya 26,7 százalékról 19,7-re csökkent az országban. Az említett szegénységi mutató „a 2024-es évben volt 19,7 százalékos, amikor Európában ettől magasabb arányt, azaz 21,5 százalékot Litvániában, 21,6 százalékot Lettországban, 20,3 százalékot Horvátországban, 20,2 százalékot Észtországban és 21,7 százalékot Bulgáriában mutattak csak ki: minden más államban kisebb volt a szegénység kockázata, mint Szerbiában” – támasztotta alá adatokkal az állítását a szakember.
MANIPULÁLNAK AZ ADATOKKAL
Ugyanakkor kiemelte, hogy az objektív elemzéshez nem elegendő kiemelni a szegénységi arányt: emellett figyelembe kell venni legalább az országra jellemző átlagos mediánbért is. Ez nem ugyanaz, mint a politikum által sokszor kiemelt, egyszerűen kiszámított átlagjövedelem. A mediánbér a lakosság 60 százalékának tekintetében mutatja ki azt a jövedelmi szintet, amelyet a közepes keresettel rendelkezők átlagaként számítanak ki: ez a mutató sokkal pontosabban tükrözi a többség valós helyzetét, mivel nem torzítják a kiugróan magas vagy kiugróan alacsony jövedelmek – magyarázta a szakértő.
Példákkal is igazolta, hogy miért nem elég egy kontextusból kiragadott adat a társadalmi helyzet jellemzésére.
– Ha az előbb felsorolt adatokat összehasonlítjuk, akkor nyilvánvaló, hogy a szerbiai 19,7-es és a horvát 20,3-as kockázati mutatók között egy százaléknyi különbség sincs. A jövedelem tekintetében viszont Szerbiában 3.644 euró az az évi kereset, amelytől ha kevesebbet kapnak kézhez a lakosok, akkor már a szegény kategóriába sorolják őket. Ugyanez a határérték Horvátországban 7.407 euró – mutatott rá arra a szakember, hogy a szerbiaiak, akik 3.700 és 7.407 euró között keresnek, országunkban már nem számítanak „szegénynek”, Horvátországban viszont igen. A szegénységi kockázat mutatója tehát relatív fogalom, és önmagában értelmezhetetlen – hangsúlyozta Sarita Bradaš. Hozzátette, hogy Lettországban az évi 7.693 eurót, Észtországban pedig az évi 9.684 eurót tekintik a szegénység határértékeinek: – Ezek mind magasabb jövedelmek, mint Szerbiában, a szegénységi mutató azonban mégis magasabb az említett államokban, mint nálunk. Luxemburgban viszont a 30.480 eurós évi keresetet tekintik a szegénység határának – mutatott rá a másik végletre a szakértő. Hangsúlyozta: ezeket az adatokat sosem szabad kiragadni a kontextusból úgy, ahogyan azt manapság teszik. „Az elnök manipulált az adatokkal: olyan átlagjövedelemről beszélt, amely az ország lakosságának tekintetében csak a polgárok harmadának van, a lakosok kétharmada viszont jelentősen kevesebbet keres az általa említett átlagtól” – magyarázta a szakember.
A LAKOSOK 85 SZÁZALÉKA „TÚLÉL”
Sarita Bradaš kiemelte, hogy tavaly és tavalyelőtt is több mint 1,3 millió szerbiai tengette a napjait úgy, hogy az évi jövedelme kevesebb volt annál a 3.644 eurós határértéktől, amelynek átlépése országunk esetében a szegény sorsot jelöli.
A helyzet változatlanságát alátámasztja az a felmérés is, amelyet a Köztársasági Statisztikai Hivatal készített a 2025-ös évre vonatkozóan. Eszerint tavaly azok aránya, akik a „kimondottan nehezen” választ jelölték meg a megélhetés tekintetében, 10,3 százalék volt. 2024-ben a nehéz sorsot a válaszadók 11,4, a 2023-as évben pedig 31,1 százaléka erősítette meg. Ehhez viszonyítva valóban drasztikus csökkenésről beszélhetünk, ám ha továbbelemezzük az adatokat, és figyelembe vesszük, hogy a lakosság több mint fele, azaz 54,4 százaléka 2025-ben úgy ítélte meg, hogy a megélhetésében „bizonyos nehézségekkel küzd”, akkor már nem is tűnik olyan meggyőzőnek a csupán 10,3 százalékos kimutatás. Főként, hogy az összegzésből nyilvánvaló: a válaszlehetőségek skáláján a lakosság 85 százaléka jelölt be olyan visszajelzést, amely kiemeli a megélhetési nehézségeket. A felmérés összegzése szerint Szerbiában a lakosok 11,3 százaléka véli úgy, hogy relatív könnyen biztosítja a megélhetését, a kérdezettek csupán 2,6 százaléka választotta a „könnyű a megélhetésem” lehetőséget, kimondottan könnyűként pedig csak 0,5 százalékuk jellemezte a létfenntartását.
A költségek elemzésével az is kiderült a felmérésből, hogy legnehezebben a lakhatásukat biztosítják anyagilag a szerbiai lakosok: csupán 5,7 százalékuk vallotta azt, hogy „egyáltalán nem terhelik a lakhatás költségei”. Ugyanakkor a polgárok 36,3 százaléka nem engedheti meg magának azt, hogy egy hetet nyaraljon. Hasonló azok aránya is, akiknek nincs miből fedezniük a váratlan kiadásokat. A lakosok több mint 14 százaléka vallotta be, hogy nincs módjukban minden másnap húst vagy halat fogyasztani, a polgárok 9,3 százaléka pedig nem tud megfelelő fűtést biztosítani a téli hónapokban – áll a statisztikai hivatal kimutatásában.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
