2021. március 4., csütörtök

Szili: A Bizottság ismét kimutatta foga fehérét

Az ötödik feltételeket teljesítő polgári kezdeményezést kaszálta el a brüsszeli testület

Az Európai Bizottság nem irányoz elő új jogi aktusokat a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban, mivel a már hatályos jogszabályok és szakpolitikai intézkedések teljes körű végrehajtása komoly fegyvertárat fog biztosítani a kezdeményezés céljainak támogatásához – olvasható a brüsszeli testület pénteki sajtóközleményében.

A kezdeményezés célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek, és a brüsszeli bizottság szerint az eredeti, 2013-as előterjesztés óta eltelt években számos olyan intézkedés született, amely megoldást kínál a benne megfogalmazott javaslatokra.

AZ ÖTÖDIK ELUTASÍTOTT
„Ez az ötödik sikeres európai polgári kezdeményezés, amely arról tanúskodik, hogy az európai polgárok hallatni kívánják hangjukat, és részt kívánnak venni az uniós politika alakításáról szóló nyilvános vitában. A kisebbségekhez tartozók jogainak tiszteletben tartása az EU egyik alapvető értéke, a bizottság pedig elkötelezett, hogy előmozdítsa az erre irányuló törekvéseket" – nyilatkozott Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos a kezdeményezéssel kapcsolatban.
A Minority SafePack egy 2013-as európai polgári kezdeményezés, amelynek bejegyzését az Európai Bizottság ugyanabban az évben elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik jogalkotási hatáskörébe, azt tagállami szinten kell megvalósítani. Ezt a döntést a FUEN ugyancsak 2013-ban megtámadta az uniós bíróságnál, amely 2017-ben a felperesek javára hozott határozatot, így a bizottság regisztrálta a kezdeményezést. A kezdeményezés szervezői sikeresen összegyűjtötték a megfelelő mennyiségű – legalább egymillió, és legalább 7 tagállami kvótát túllépő – aláírást a határidő lejárta előtt. Az Európai Parlament múlt decemberben nagy többséggel szavazta meg a kezdeményezés támogatására irányuló állásfoglalást.
Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője, a FUEN elnöke Brüsszelben az MTI-nek telefonon nyilatkozva kiemelte: az Európai Unió Bírósága korábbi ítélete világosan kimondta, hogy az Európai Uniónak lehetősége van a nemzeti és nyelvi kisebbségek érdekében intézkedések elfogadására. Az uniós bizottság állásfoglalása azt jelenti, hogy noha kezdeményezhette volna intézkedések elfogadását, nem akarta megtenni, nem akar e témában döntést hozni – hívta fel a figyelmet.
A képviselő hangsúlyozta: a kezdeményezésnek továbbra is komoly támogatottsága van mind a tagállamokban, mind az Európai Parlamentben, ami azt jelenti, hogy új eszközöket, új lehetőségeket kell találni a folytatáshoz.
„Tudjuk, hogy igazunk van. Ezért meg fogjuk vizsgálni a megtehető jogi és a politikai válaszlépéseket, és minden bizonnyal folytatjuk a munkát" – tette hozzá Vincze Loránt.

BÜROKRATIKUS STRUCCPOLITIKA
Az Európai Bizottság kimutatta a foga fehérjét a Minority SafePack polgári kezdeményezés ügyében – értékelte Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a testület pénteki döntését szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében.
Szili Katalin közölte, a bizottság az Európai Parlament támogatása ellenére megismételte azt a határozatát, mely szerint nincs jogszabályalkotási felhatalmazása a nemzeti kisebbségek védelmének ügyében, noha az ügy Európa lakosságának több mint 10 százalékát érinti, egy spanyolországnyi népességet.
A miniszterelnöki megbízott kitért arra is, hogy a bizottság határozatában hivatkozik különböző, a gender-, roma-, LMBTQ-stratégiákra, továbbá általános, a nyelvi, kulturális sokszínűséget védő szabályokra, amelyek részben kellőképen elasztikusak, így betartásuk nem kötelező, részben elégtelenek a nemzeti kisebbségek védelmére. A kezdeményezés pontosan ennek hiányát hivatott szolgálni – állapította meg. Szili Katalin szerint jól láthatóan a bizottság nem vállalta fel a politikai döntés meghozatalát. Határozatával bizonyította, hogy az európai intézményi bürokrácia vezérli és nem a valós problémák megoldása – szögezte le.
„A polgári kezdeményezés, úgy tűnik, számukra csak egy demokratikus mutatványos bódé, ahol a forgatókönyvet ki tudja, kik írják. Ezzel elősegítik, hogy tovább nőjön a bizalmatlanság az európai polgárok és a brüsszeli adminisztráció között" – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott.

LETÖRÖLTÉK AZ ASZTALRÓL
Hidvéghi Balázs elfogadhatatlannak és felháborítónak nevezte, hogy az Európai Bizottság elutasította az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló európai polgári kezdeményezést.
A Fidesz európai parlamenti képviselője az MTI-nek eljuttatott videójában az Európai Bizottság pénteki közleményére reagált. Hangsúlyozta: Európában 50 millió ember tartozik valamely nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez, ami az európai lakosság több mint 10 százalékát jelenti, így nem véletlen, hogy nagy sikerrel zajlott a kezdeményezés, és a minimálisan előírt 7 helyett 11 tagállamban gyűlt össze az előírt aláírásszám, végül pedig több mint 1,1 millió aláírással támogatták a Minority SafePack-et.
Ennek ellenére – folytatta – az Európai Bizottság, élén a témafelelős Vera Jourovával döntésével gyakorlatilag lesöpörte az asztalról ezt a kezdeményezést.
Hidvéghi Balázs szerint a döntés felháborító, elfogadhatatlan és cinikus is, hiszen amikor más kisebbségekről van szó, például a bevándorlók jogairól vagy valamely, az európai lakosság elenyésző részét érintő kisebbség ügyéről, akkor Vera Jourová a leghangosabb kisebbségvédő és állandóan kioktatja a különböző tagállamokat vagy az EP-képviselőket kisebbségvédelmi ügyekben.
„De akkor, amikor ilyen súlyos kérdésben, több mint 50 millió embert érintő ügyben, 1,1 millió aláírással megtámogatott kezdeményezés kérdésében kell dönteni, akkor egész egyszerűen nemet mond" – fogalmazott Hidvéghi Balázs.
Leszögezte: az Európai Bizottság akkor tehetné a legtöbbet Európa sokszínűségének megőrzéséért, ha támogatta volna az őshonos nemzeti és a nyelvi kisebbségek védelméről szóló kezdeményezést.

BOTRÁNYOSAN ROSSZ ÜZENET
Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője az egyik közösségi oldalon közzétett véleményében kijelentette: az emberek Európája helyett a háttéralkuk Európája győzött.
„Elkeserítőnek tartom, hogy az Európai Bizottság ma elkaszálta a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést" – fogalmazott. Szavai szerint az Európai Bizottság nem először játssza el ezt a játékot. A képviselő kijelentette, a bizottság korábban a csúcsjelölti rendszert tolta félre a helyi politikai elitek közötti alkuk kedvéért, most pedig 1,3 millió ember és az európai polgárok által közvetlenül választott Európai Parlament akaratát hagyta figyelmen kívül a politikai kinevezettekből álló bizottság. Véleménye szerint botrányosan rossz üzenet mindez az embereknek: azt üzeni, hogy csináltok, amit akartok, majd mi zárt ajtók mögött eldöntjük, hogy mi lesz.