A bővítési politika folytatását ígérte Horvátország az év elején, amikor átvette az EU soros elnökségét, amelyet július 1-jén Németországnak adott tovább szintén hat hónapra. A horvát elnökség idején példátlan változás történt: az Egyesült Királyság – 47 év tagság után – január 31-én kilépett az EU-ból. Utána formálisan már nem tartozott a közösséghez, ám a vonatkozó egyezség értelmében december 31-ig még maradhatott az Unióban. Az átmeneti időszakot a jövőbeli brit-uniós – mindenekelőtt kereskedelmi – viszonyrendszert magába foglaló megállapodás elkészítésére és elfogadására kellett felhasználni. Az alku nehezen jött létre, ráadásul az utolsó pillanatban, s így csak december 24-én jelenthették be.
Abban az időben, amikor az új típusú koronavírus ismét tombolni kezdett sok országban. Kivéve Kínát, ahonnan az év elején elterjedt. Röviddel azután, hogy az amerikaiak (január 3-án) a bagdadi repülőtér közelében megölték Kászem Szulejmáni tábornokot, Irán legfontosabb katonai vezetőjét. Öt napra rá Irán rakétákat lőtt ki iraki támaszpontokra, ahol amerikai katonák állomásoznak. A konfliktus nem fajult háborúvá, de a feszült helyzetben a teheráni repülőteret őrző alakulat január 8-án lelőtt egy ukrán utasszállító gépet; a fedélzeten tartózkodó 185 ember mind meghalt.
Kínában akkor már a koronavírus okozott fejtörést a hatóságoknak, amelyek január 22-én lezárták Vuhant. Azt a 11 millió lakosú várost, ahol a vírus (valószínűleg már decemberben, esetleg korábban) megjelent, majd járványt okozott és terjedni kezdett. Az illetékesek kezdetben igyekeztek elkendőzni a veszélyt.
A Vuhanban és Kína más térségeiben bevezetett drákói intézkedések hatására március elején már kevesebben betegedtek meg (hónapokkal később pedig sikerült mindenütt megfékezni a vírust az országban), ám a Föld más részein még csak akkor kezdődött a baj, a zuhanórepülés. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezért március 11-én kihirdette a koronavírus-világjárványt, amit a kormányok szigorú óvintézkedésekkel, korlátozásokkal, tiltásokkal, illetve egészségügyi zárlatokkal igyekeztek megfékezni. Ezek súlyos hatással voltak a társadalmak életére, egy-egy nemzet, illetve a világ gazdaságára. A példátlan szigorítások miatt több országban megbénult az élet. A kormányintézkedések, a gazdasági nehézségek és a társadalmi elégedetlenség miatt sok városban zavargások robbantak ki, amelyeket a rendőrségnek kellett megfékezni.
A járvány miatt Donald Trump elnök – az amerikai történelemben elsőként – április 13-án mind az ötven szövetségi tagállamot katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította. Okkal, hiszen hazája a koronavírussal leginkább sújtott országok listájának élére került (és azóta is ott tanyázik). A fertőzöttek száma 2020 végén az USA-ban meghaladta a 19 milliót, a járványban elhunytaké pedig a 330 ezret. A világban december 28-ig már majdnem 1,8 millió halálos áldozatot követelt a vírus és 80,76 millió embert fertőzött meg a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem összesítése szerint.
A válság cselekvésre kényszerítette Brüsszelt is. Az Európai Bizottság május 27-én előterjesztette az Új Nemzedék EU helyreállítási alapra vonatkozó tervét. Ennek lényege: az Unió a – decemberben véglegesített és megszavazott, 2021-től érvényes – következő hétéves költségvetését (1074,3 milliárd eurót) még kiegészíti egy mentőcsomaggal, amelybe további 750 milliárd euró kerül. Az összeget az EU – történetében először hitelként veszi fel, és – a koronavírus-károk enyhítésére, elhárítására, illetve a mély válságba sodródott gazdaságok helyreállítására, fellendítésére folyósítja a tagállamoknak (2023 végéig).
A kormányok az EU-ban és a világ más tájain saját mentőcsomagot is elfogadtak, majd megkezdték az életmentő pénz beáramoltatását a sokkos állapotba került gazdaságokba. Az akció nem bizonyult elég hatékonynak, hiszen a recessziót sok helyen nem sikerült elkerülni. A pesszimisták szerint a válság egyhamar nem múlik el, s lehet, hogy mindenkinek hét szűk esztendőre kell felkészülni.
A válságkezelés beindításakor globális versenyfutás kezdődött a koronavírus elleni védőoltás mielőbbi előállításáért. Elsőként (szeptember 8-án) Oroszországban került polgári forgalomba vakcina, a Szputnyik V. Azóta jó néhány cég lépett piacra saját készítménnyel. Ennek köszönhetően több tucat ország decemberben megkezdhette a lakosság beoltását.
A járvány első hullámának megfékezését szolgáló szigorú szabályokat, előírásokat a tavasz végén, nyár elején enyhítették vagy feloldották. A vírusveszély felerősödésével az ősz második felében, a tél kezdetén azonban ismét szigorításokat kellett bevezetni több országban. Ennek ellenére a vírus halálos áldozatainak és fertőzötteinek száma folyamatosan és rohamosan növekedett. Októberben pozitív lett Donald Trump tesztje is, decemberben meg Emmanuel Macron francia elnöké. Korábban más ismert vezetők is megfertőződtek, köztük Boris Johnson brit kormányfő és Jair Bolsonaro brazil államfő.
A nyáron két másik politikus is bajba került, de nem a vírus miatt. Az egyik François Fillon francia exkormányfő, akit júniusban a bíróság – első fokon – öt év szabadságvesztésre ítélt közpénzek elsikkasztásáért. A másik Pak Gun Hje volt dél-koreai elnök; őt húsz évre juttatták rács mögé (jogerős döntéssel) hatalommal való visszaélésért és egyéb bűncselekményekért. Jóval később, novemberben Ivo Sanader ügyében született nem végleges bírósági határozat: a korábbi horvát miniszterelnököt nyolc év börtönfogsággal sújtották pártfinanszírozással kapcsolatos korrupcióért.
Trumpot is meg akarták büntetni a demokrata párti ellenfelei. A megbuktatása végett – hatalommal való visszaélés és a kongresszus munkájának akadályozása vádjával – januárban ellene indított parlamenti felelősségre-vonási eljárás (impeachment) azonban már februárban kudarccal végződött.
Később is akadtak komoly gondjai hazájában. És nemcsak a koronavírus-járvány, hanem az afroamerikai közösség érdekeit képviselő Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) mozgalom által májusban indított, majd állandósult, s gyakran zavargássá, fosztogatássá változott országos antirasszista tiltakozási hullám miatt.
A tüntetések kezdetével majdnem egyidőben Kínában is fontos dolgok történtek. A parlament május 28-án elfogadta (június végén pedig megszavazta) a Hongkongra vonatkozó törvénytervezetet. A júliustól hatályos jogszabály felszámolta a város autonómiáját, amelyet Pekingnek 2045-ig kellett volna biztosítania.
Fehéroroszországban az elnök került bajba. A lakosság ugyanis fellázadt ellene, mert az ellenzék szerint csalással őrizte meg posztját az augusztus 9-ei választáson. A városok tucatjain végigsöprő tüntetések ellenére Alekszandr Lukasenko szeptember 23-án letette a hivatali esküt. Ezzel még jobban magára haragította a tüntetőket, akik a rendőrség (időnként) brutális fellépése ellenére még decemberben is rendszeresen utcára vonultak.
A Közel-Kelet szomszédságában még nagyobb zűrzavar alakult ki. Szeptemberben háborúvá fajultak az összecsapások Örményország és Azerbajdzsán között a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban. A terület Azerbajdzsán része, de régóta örmények ellenőrzik, a környező vidékekkel együtt. Az azeriek ezúttal sok településről kiszorították őket. A háború (november 10-én) örmény vereséggel és tűzszünettel ért véget.
Bécsben is vér folyt. Egy albán származású, de Ausztriában született iszlamista terrorista hat helyszínen négy embert megölt, 23-at megsebesített gépfegyverrel, mielőtt a kommandósok végeztek vele.
Másnap, november 3-án már szinte mindenki az Egyesült Államokra figyelt, ahol Joe Biden demokrata párti jelölt győzelmével ért véget az elnökválasztás.
A vereségét el nem ismerő Trump azóta is azt híreszteli, hogy tömeges csalások történtek. Ezért jogi eljárásokkal akarja megfordítani az állást a maga javára, ám ez eddig nem sikerült neki. Így azzal vigasztalódhat, hogy 74,22 millió szavazatot kapott, ami az USA-ban valaha elért második legjobb eredmény. Az első helyezett Bidenre 81,28 millióan voksoltak.
