Ahogy lassan beköszönt a tél, kezdünk ráhangolódni az ünnepekre. Itt-ott már megjelentek a karácsonyi dekorációk, és van, aki már most beszerezte a karácsonykor a fa alá kerülő ajándékokat. A gondoskodás, a szeretet, az odafigyelés még a mostani helyzetben sem szorulhat háttérbe. Gondoskodni viszont nem csupán embertársainkról, családtagjainkról tudunk. A hideg idő beköszöntével talán jobban odafigyelünk az állatokra is. Házi kedvenceinknek is igyekszünk a legjobb feltételeket biztosítani, és szép számban akadnak olyan polgárok is, akik ilyenkor, november végén, december elején már a téli madáretetésre is készülnek, majdnem akkora elánnal, mint a karácsonyra.
A téli madáretetés az év ezen szakaszában válik aktuális témává. Van, aki már rutinosnak számít a téli etetésben, de mindig akadnak kezdők is, akiknek jól jöhet egy-két jó tanács. Sihelnik József, a topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület szakembere megkeresésünkre néhány gyakorlati tanáccsal szolgált:
-- A téli madáretetést akkor érdemes elkezdeni, amikor tartósan fagypont alatt marad a hőmérséklet, amikor már napközben sem emelkedik fagypont fölé a hőmérő higanyszála, vagy, ha rendszeresek az éjszakai fagyok, de napközben még csak fagyponthoz közelít a hőmérséklet. November hónap végén, december elején már mindenképp aktuális. A kék cinege, széncinege, mezei veréb, tengelic mellett zöldikék, erdei pintyek, fenyőpintyek, meggyvágók, csízek is megjelenhetnek a dúcetetőkön. Az ő számukra napraforgómagot, vagy más olajos magvakat érdemes előkészíteni. Fontos, hogy nem szabad sem pörkölni, sem sózni ezeket az eleségnek szánt magvakat. A magevőkön kívül azonban más téli látogatóink is lehetnek.
A téli madáretetés alkalmával érdemes odafigyelni a rigókra is.
-- Gyakori madarunk a feketerigó, de találkozhatunk esetleg ittmaradt énekesrigóval, fenyőrigóval is. Az ő számukra félbevágott almát, körtét, főtt répát tehetünk ki egy kevésbé háborgatott udvarrészbe. Ugyanezt a táplálékot szívesen elfogyasztja a vörösbegy is. A harkályokat dióval, mogyoróval etethetjük olyan módon, hogy megfelelően szűk ágvillába beszórjuk a már említett terméseket, de adhatunk nekik sárgabarackmagot is. Ezeket meg tudják törni, és el tudják fogyasztani.
A VÍZI MADARAKAT NE ETESSÜK
Mint általában minden télen, feltételezhetően az idén is megjelennek a közösségi oldalon a hattyúk sorsát szívén viselő polgártársaink, akik legjobb szándékuktól vezéreltetve szeretnék megoldani a sokszor tévesen sérültnek, elárvultnak, vagy jégbe fagyottnak hitt hattyúk sorsát. Sihelnik József és más szakemberek is elmondták már korábban, sőt, évről évre, hogy etessük vagy ne etessük a hattyúkat. A „hattyúszezon” beállta előtt a szakember erre vonatkozóan is szolgál néhány tanáccsal (ismét):
-- A vízimadarakat egyáltalán nem szükséges etetni. Gyakran az etetéssel nagyobb kárt okozunk, mint hasznot. Még ha viszonylag megfelelő táplálékot szórunk is nekik (búza, kukorica), akkor is kockáztatjuk azt, hogy ezek a madarak odaszoknak, és elvárják, hogy etessük őket, maguktól nem fognak táplálékot keresni. Ha viszont bejönnek a keményebb fagyok, kedvezőtlen lesz az időjárás, és a tópart már nem lesz olyan kellemes sétálóhely, mint az enyhébb időben, ezek a madarak továbbra is ott fogják várni a táplálékot, legyengülnek, és el is pusztulhatnak. A nem megfelelő táplálékkal való etetésről már többször is beszéltünk. A kenyér, a péksütemények, vagy más élesztős tésztafélék nem alkalmasak tápláléknak egyik madárfaj számára sem. Ez a legrosszabb számukra. Az egyoldalú táplálékellátás hiánybetegségekhez vezet, ami fejlődési rendellenességeket idézhet elő, de akár a madár elhullását is okozhatja. Ezek a madarak vízi növényekkel táplálkoznak. Gyakorlatilag a vízben található hínárt legelik. A fagyok beköszöntével lihogókat tartanak fenn, amelyen keresztül táplálkozni tudnak. Ha ezek befagynak, délebbre vonulnak, ez a természetes viselkedésük. A még be nem fagyott édesvizű tavakon, folyókon keresik a további táplálkozási lehetőséget, és nem ritkán a délebben fekvő országok folyóira, tavaira is eljutnak.
Bízunk abban, hogy az idén is minél többen megfogadják az ornitológus tanácsát. Érdemes idejében felkészülni, hogy a tartós fagyok beköszöntével, teli etetőkkel várhassuk a kis tollas vendégeket.
