2021. január 27., szerda

Felgyorsul az állami cégek magánosítása

Rövid időn belül 20 vállalat privatizációjára írják ki a pályázatot

Szerbia továbbra is számít a lankadatlan befektetői hangulatra. A hét elején élő közvetítés útján megtartott gazdasági tanácskozáson Anđelka Atanasković, Szerbia gazdasági minisztere a hazai privatizációs lehetőségekről beszélt a résztvevőknek – írja a Beta.

Szerinte a magánosítás gyorsított ütemben zajlik az elkövetkező időszakban, ami az elvárások szerint nagyszámú befektető érdeklődését váltja majd ki. A minisztérium privatizációs portfóliójában jelenleg mintegy 70 vállalatot tartanak nyilván, s az első körben húsz vállalat megvásárlására hirdet pályázatot a Privatizációs Ügynökség.

– Elégedettek vagyunk a privatizáció eddigi eredményeivel, a legnagyobb kihívások már sikeresen teljesültek az elmúlt öt évben, mint például a smederevói Železara acélgyár, a Galenika gyógyszeripari cég, a bányaiparban ténykedő RTB Bor és a PKB mezőgazdasági kombinát eladása – mondta el Atanasković.

A miniszter szerint a közeljövőben az összes nagy cég számára megtalálják a legkedvezőbb megoldást, így a régóta húzódó a pancsovai Petrohemija magánosítása is mihamarabb rendeződni fog. A gazdasági minisztérium a következő években is arra törekszik, hogy kedvező piaci légkört teremtsen minden résztvevő számára. Atanasković a 2021-re vonatkozó költségvetési javaslatról is beszélt a tanácskozás résztvevőinek.

Végre a Petrohemija vegyipari komplexum is gazdára találhat (Fotó: hip-petrohemija.com)

– A minisztérium az új beruházások támogatására irányozza elő a legtöbb pénzt. A támogatások hármas irányúak lesznek, a nagyberuházások, a vállalkozói szellem ösztönzése, valamint az üzleti infrastruktúra fejlesztése a cél – mondta a miniszter. A gazdaság élénkítésére 17,6 milliárd dinár van előirányozva, a közvetlen beruházásokra pedig 15 milliárd dinárt fordít az állam.

– A vállalkozói szellem fejlesztésének támogatására 2,1 milllirád dinárt különítettek el, ebből 2 milliárd a kis- és középvállalatok erősítését szolgálja, az infrastrukturális és regionális fejlesztési projektumokra pedig 1, 6 milliárd dinárt fordít az állam a költségvetésből – jelentette ki Atansković.

A miniszter rámutatott, hogy az intézkedések célja a csúcstechnológiával rendelkező vállalatok Szerbiába vonzása. Ez jelentősen emelné a gazdaság technológiai színvonalát, de új munkahelyek megnyitását is lehetővé tenné a magasan képzettek számára.

– Szerbiának komoly érdeke a regionális mini-Schengen kezdeményezésnek a megvalósulása. Ennek a gazdasági projektumnak a célja az egységes piac létrehozása a Nyugat-Balkánon, az akadályok felszámolása az áru és szolgáltatás terén, valamint az emberek és a tőke szabad mozgásának a biztosítása – mondta a miniszter.

Atanasković arra is emlékeztette a tanácskozás tagjait, hogy a gazdasági minisztérium jelenleg is munkálkodik a női vállalkozói szellem támogatását célzó program kidolgozásán.

A koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt hatása kapcsán úgy értékelte, hogy az üzletemberek viszonylag sikeresen átvészelték a válságot, s a gazdaság vitalitása is megmaradt.

– Szerbia azok közé az országok közé tartozik, amelyeknek sikerült megmenteniük a munkahelyeket, segíteni tudta a gazdasági szereplőket likviditási képességük megőrzésében, hogy a világjárvány után könnyebben visszatérhessenek a régi kerékvágásba – jelentette ki Atanasković.

Az elmúlt időszakban valamivel több mint 160 milliárd dinár segélyalap haladt keresztül a gazdasági minisztérium kifizetési mechanizmusain, ami jelentősen hozzájárult a valamivel több mint 250 ezer különféle gazdasági egység további fenntartásához.

– Célunk az elkövetkező időszak gyors fellendítése, a jó gazdasági eredmények fenntartása, és ezekkel az elképzelésekkel összhangban állítottuk össze a 2021. évi költségvetési javaslatot – mutatott rá Atanasković.