2021. január 26., kedd

A tengerszint emelkedése akár el is tüntetheti a Föld színéről Hamburgot és New Yorkot

 A Climate Now havonta értesít arról, valójában mi is történik a bolygónkon. Ebben az epizódban az olvadó jégre, az emelkedő tengerszintre koncentrálunk, és arra, mit jelent ez számunkra.

A Copernicus Klímaváltozási Szolgáltatásának adataival kezdünk. A valaha mért legmelegebb október volt Európában. A hőmérséklet 1,6 Celsius-fokkal emelkedett az 1981 és 2010 között mért átlag fölé.

Melegebb volt, Nyugat-Európában pedig esősebb, és nagyon viharos. Az Alex nevű vihar végigsöpört a régión, emberéleteket követelve, pusztulást és áradásokat hozva magával.

Ha megnézzük a talajnedvességet, azt láthatjuk, hogy a kék területek nedvesebbek az átlagnál. Ugyanakkor a Kaukázusban, Ukrajnában és Nyugat-Oroszországban a szokásosnál szárazabb volt az időjárás a múlt hónapban.

Október másik nagy híre a sarkvidéki jég rekordalacsony kiterjedése. A pirossal jelölt területeken valójában jégnek kéne kialakulnia ebben az évszakban, de nincs ott semmi. Egy vonal mutatja, amit északkeleti átjáróként ismernek – ez elméletben egy hajózási út Ázsia és Európa között. Az utóbbi négy hónapban teljesen jégmentes volt.

A jég eltűnőfélben van a Sarkvidék egyes részeiről, és az Antarktiszon, valamint Grönlandon is olvad. Fontos észben tartani, hogy az Északi-sarkon olvadó jég nem emeli meg a tengerszintet, mert a jég itt eleve a Jeges-tengeren lebeg. A szárazföldön elolvadó jég azonban megnöveli a tengerszintet.

Ez a jelenség egyre gyorsul, amely felveti a kérdést, hogy vajon az Északi-sark és Grönland hogyan fog reagálni a bolygó felmelegedésére. Riporterünk, Jeremy Wilks több szakértővel is beszélt, hogy többet tudjunk meg erről. Kezdjük Németországban.

Potsdamban Anders Levermann azt szimulálja, hogyan fog megemelkedni a tengerek szintje az Antarktisz jegének olvadásától. Előrejelzései azt mutatják, hogy a már folyamatban lévő globális felmelegedés 1 Celsius-fokos szintje idővel két és fél méterrel fogja megemelni a tengerek szintjét – több száz év múlva. A felmelegedés fokozódásával az Antarktisz teljesen megváltozik:

„Az első dolog, ami az Antarktiszon fog történni, és ami valójában máris történik, hogy a Nyugat-Antarktiszon a jég elkezd olvadni, és instabillá válik” – magyarázza a folyamatot Anders Levermann, a Potsdami Klímakutató Intézet tudósa. „A következő dolog, ami akkor következik be, ha a felmelegedés eléri a két-három fokos szintet, hogy a kelet-antarktiszi Wilkes-medencében kezd olvadni a jég, és ez is instabilllá válik.”

A tudósok aggódnak amiatt, hogy az Antarktisz hatalmas Thwaites-gleccsere hamarosan összeomlik – ezzel akár hirtelen, 60 centiméternyi tengerszint-emelkedést is okozhat. A Brit Antarktiszi Kutatóprogram nemrégiben fedezte fel, hogy a melegebb tengervíz megolvasztja a gleccser jegét, ahogyan az eléri az óceánt.

„A meleg víz a tengeren lebegő szelfjég alá hatol, és megolvasztja –  magyarázza Robert Larter, tengeri geofizikus, a British Antarktiszi Kutatóprogram munkatársa. „Ez pedig nagyon fontos, hiszen ez a lebegő szelfjég akadályozza meg a belső jég áramlását. Ha ez elveszíti a teljességét, akkor a belső jég áramlása felgyorsul. Szóval, több jég kerül a tengerbe.”

Grönlandon a jégpajzsok peremeinek leszakadása (szakmai nyelven jégborjadzás) és a felszíni olvadás felgyorsult az utóbbi 20 évben. A változásokért az időjárás fordulatai okolhatók a Dán Meteorológiai Intézet klímatudósa, dr. Ruth Mottram szerint.

„Télen sokat esik a hó, ami teljesen normális Grönlandon. Vannak évek, amikor sok hó esik, máskor pedig kevesebb. Szóval nagy a változékonyság. De azt is látjuk, hogy több az eső. Habár azonos mennyiségű a csapadék, ebből több az eső, mint a hó. Tehát sok különböző folyamat zajlik.”

Az utóbbi öt évben a tengerek szintje több mint 5 milliméterrel emelkedett évente, ennek üteme pedig olyan ütemben gyorsul, ahogyan a szén-dioxid-kibocsátás folytatódik.