Magó Apró Virginia 2016-ban fejezte be a Szegedi Tudományegyetemen a gyógypedagógiát, logopédia és értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon, majd 2019-ben szerezte meg mesterdiplomáját a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógus Képző Karon. A topolyai Bambi Iskoláskor Előtti Intézményben dolgozik gyógypedagógusként, ahol igyekszik játékos úton fejleszteni a gyermekek képességeit.
Miért választottad ezt a hivatást?
-- Abban biztos voltam, hogy valamilyen segítő szakma közül szeretnék választani. A Kosztolányi gimiben szerettem bele a színészetbe és a retorikába, ezért döntöttem a gyógypedagógia, ezen belül a logopédia mellett. Később felvettem az értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányt, és gyakorlataim során ebből a kettőből ötvözve kerültem közel a korai fejlesztéshez. A korai komplex gyógypedagógiai fejlesztés keretében a gyerekek kognitív, mozgásos, a beszéd és szociális képességeit játékos formában fejlesztjük. A szülők kompetenciáit is bővítjük, mert az a cél, hogy a szülők otthon is el tudják végezni ezeket a játékos feladatokat.
A gyógypedagógia hiányszakmának számít Szerbiában?
-- Hiányszakmának számít olyan szempontból, hogy egyre több gyereknek van szüksége valamilyen jellegű gyógypedagógiai fejlesztésre, viszont a munkahelyek megteremtése szempontjából hiány van, tehát nem helyeznek el annyi gyógypedagógust, mint ahányat kellene, de nem azért, mert nincs elég szakember, hanem azért, mert nem nyitnak ilyen jellegű munkahelyeket.
Melyek a leggyakoribb problémák?
-- Leginkább részképesség gyengeséggel találkozom -- a nagymozgások hiányosak, koordinálatlanok, a figyelem és a koncentráció gyenge. Jellemző a mai gyerekekre, hogy nagyon későn kezdenek el beszélni – ebből következik, hogy a szókincsük gyenge, nehézkes számukra a nyelvtanilag helyes mondatok megformázása, az artikulációs mozgások ügyetlenek, így számos hanghiba jellemzi beszédüket. A beszéd késői indulása, a nagymozgások diszharmóniája, a figyelem és más gyengeségek, mind magukkal hozzák azt, hogy később másban is gyengék lesznek, hiszen a megalapozatlan képességekre nem tudnak ráépülni a magasabb szintű képességek.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
-- Hároméves korban nyugodtan lehet tanácsadást kérni, születéskor megállapítható fogyatékosság esetén pedig azonnal. Nagyon sok mindent már azzal is ki tudnánk küszöbölni, ha változtatnánk egy picit az életmódunkon. Jellemző, hogy nagyon gyorsan beszélnek a gyerekekkel, ha lassítanánk a beszédtempót az is segítene, valamint, ha csökkentenénk otthon, a hétköznapi életben a háttérzajt (például tévé zúgása), már az is előremozdítaná, hogy a gyerekek többet beszélnének, tisztábban hallanák az emberi beszédet. Ha többet mozognának, fokozottabban figyelnénk arra, hogy lassan beszéljünk velük, akkor már csökkennének ezek a problémák a beszéd, a figyelem és a mozgás területén is.
Minden képesség korai időszakban kezd el fejlődni, születéstől, sőt már az anyaméhben. Hároméves korban már jól érezhető a fejlesztés szükségessége. Az más kérdés, hogy ez mikor történik meg. Általában iskolás korra nőnek meg ezek a számok, holott már korábban is jelen vannak a tünetek, csak akkor sok esetben sajnos még nem foglalkoznak velük, mert akkor általában még nincs olyan jellegű számonkérés, ahol erre fény derülne.
Melyek azok a jelek, amelyekre figyelni kell?
-- Ha a gyerek játéktevékenységének fejlődése megakad, nem igényel valamilyen jellegű visszajelzést, nem igényli, hogy a kortársaival játsszon. Ha a mozgás fejlődése nem olyan ütemben zajlik, ahogy meg van írva: kúszás, mászás, járás, ha ezek közül valamelyik kimarad, akkor ezt nagyon fontos bepótolni, mivel később hatással lehet az írásra és az olvasásra. Ha két és fél éves korban nem beszél -- ekkor már ötven szó ismerete az elvárás. Ötévesen kell, hogy letisztuljon a gyerekek beszéde, az összes hangot tisztán kell ejteniük és viszonylag helyesen kell nyelvtanilag beszélniük. Az is egy figyelmeztető jel, ha a gyerek nem tud néhány percet sem figyelni, ha egy közös játékhelyzetben nem tudja követni az utasításokat.
Milyenek a gyerekek reakciói a foglalkozásokon?
-- Teljes mértékben játéknak fogják fel, nagyon ritka az az eset, amikor a gyerek megijed, de akkor sem a fejlesztéstől, hanem attól, hogy egy új emberrel teremt kapcsolatot. Olyankor lejön vele az óvó néni vagy bejön a szülő és megismerkedünk -- utána ezzel nincs probléma, mert alig várják, hogy jöjjenek, hiszen játszani szoktunk. Nem veszik észre, hogy nem játékról, hanem képességfejlesztésről van szó.
Gondoltál arra, hogy külföldön helyezkedj el a végzettségeddel?
-- Amikor befejeztem az egyetemet, a gyakorlóhelyemen kaptam egy állásajánlatot, pont egy korai fejlesztőben. Nagyon elgondolkodtam rajta, hogy mit csináljak, de éreztem, hogy olyan nagy odaadással és elhivatottsággal ott nem tudok majd dolgozni, úgyhogy haza húzott a szívem, ezért jöttem haza és szerencsés vagyok, hogy így döntöttem.
