2021. április 19., hétfő

Győzelmek és vereségek

Osztrák–grúz–szerb koprodukcióban készült filmet mutattak be Újvidéken

A fővárosiak után hétfő este a székvárosi közönség is megtekinthette az elsőfilmes Tatia Skhirtladze grúz–osztrák rendezőnő Glory to the Queen (A királynő dicsőségére) című alkotását. A Művelődési Központ mozitermében a Slobodna zona elnevezésű fesztivál keretében mutatták be annyi nézőnek, amennyi összhangban volt a járványhelyzettel.

Fotó: Bozsoki Valéria
Fotó: Bozsoki Valéria

A nyolcvanperces film osztrák–grúz–szerb koprodukcióban készült, és a nemzeti filmalapítványok és az Eurimages mellett a Szerbiai Filmközpont támogatásával valósult meg.

Az újvidéki bemutatón jelen volt Tatia Skhirtladze rendező, valamint Aleksandra Vrebalov, a New Yorkban élő, újvidéki származású filmzeneszerző, továbbá Marić Antunović Veronika oboaművésznő, egyike azoknak a zenészeknek, akik a film zenéjét előadták, és Sarita Matijevic Žilnik, a Playground produkció producere.

– A királynő dicsőségére c. film a különleges életrajzi összefonódásokat tanulmányozza a hidegháború idején a legjobb sakkozónők, négy grúz nagymester – Maia Chiburdanidze, Nana Alexandria, Nona Gaprindashvili és Nana Ioselian között, akik a Szovjetunó idejében a női emancipáció példaképei lettek – nyilatkozta Sarita Matijevic Žilnik. – A '60-as évektől kezdve a Szovjetunió széteséséig éppen ez a négy sakkozónő forradalmi változásokat valósított meg a női sakkvilágban, és első ízben sikerült nemzetközi szinten férfi rangra emelniük. Mindezt globális látószögből a film ötödik hősnője, Milunka Lazarević  híres szerb sakkozónő és újságírónő fogalmazza meg, aki pályafutásuk kezdetétől kísérte az említettek fejlődését, és mint a magánéletben közeli barátnőjük, a sakktáblán viszont heves riválisuk volt.

A film győzelmekről és vereségekről szól mind a sakkvilágban, mind a magánéletben, de elsősorban lázadás a hatalmas, domináns férfirendszer ellen. Filmbeli reflexió arról, hogy a nők harca a függetlenségért és szabadságért hogyan nyilvánul meg az egyéni és kollektív életrajzokban.

A filmet Grúziában, Szerbiában, Ausztriában és Görögországban forgatták, az osztrák  berg hammer film és Amour Fou, valamint a grúz 1991 Productions  és a szerbiai Playground produkciója, és  a szerzői produkció csapatában jelentős számú  hazai szakember, művész vett részt. Aleksandra Vrebalov a filmzene szerzője, a vizuális effektusok és a bejelentő Živa Stanojević, Aleksandar Ilić és Nikola Berbakov, a hangmixelés Zoran Maksimović és Ognjen Popić munkája.  Rajtuk kívül a filmben közreműködött Jovan Milinov és Orfeas Skutelis felvételező, Aleksandar Stojšin és Lazar Živanac (hang),  a posztprodukció koordinátora Nemanja Babić – mondta Sarita Matijević, a film egyik producere.