Topolyán tartotta meg a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett ülését a Kiss Lajos Néprajzi Társaság. A Nemzeti összetartozásunk jegyei című rendezvényen az előadók olyan témákkal foglalkoztak, amelyek egységesen az összetartozásunk szellemét képviselik. A tanácskozás kezdetén mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke mondott ünnepi köszöntőt, üdvözölte a vajdasági magyar tudományos közélet jelenlevő képviselőit.
Hajnal Jenő, az MNT elnöke megnyitja a néprajzi vonatkozású, tudományos tanácskozást (Fotó: Kazinczy Paszterkó Diana)
– Olyan időket élünk, amikor a világban naponta megélhetjük Ady Endre szavait, miszerint „Minden egész eltörött,” és amelyben „Minden láng csak részekben lobban”, vagyis létünkre jellemző a bizonytalanság, a bizalmatlanság és a szorongás. Látszólag jelenleg időszerűtlennek tűnik általánosságban összetartozásról beszélni, de még inkább ünnepi tudományos konferenciát szervezni a nemzeti összetartozás jegyeiről. Mint ahogy értékfeltárásról, európai hírű iparművészeti műremekekről, patriotikus népénekekről, vallási hálatárgyakról és keresztekről értekezni. Mégis ez közösségünk létének alappillére – mondta köszöntőjében Hajnal, aki felelevenítette Széchenyi István gróf 195 évvel ezelőtti, pótolhatatlan érdemeit, és erőfeszítéseit a magyar tudományosság intézményének megalapítása érdekében. Dr. Szőke Anna fő szervező, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnök asszonya üdvözletében elmondta, hogy a világ magyarsága az idén a nemzeti összetartozásra figyel, annak erejét igyekszik rendezvényeivel, tudományos konferenciákkal, megemlékezésekkel kifejezni.
– Az idén az előadóinkat arra buzdítottuk, hogy ennek szellemében határozzák meg az előadásuk témáját, mindenki a maga szakterületéből. A vajdasági magyarság összetartozásának a jegyeit egyebek mellett hagyományaink, szokásaink, gazdálkodásunk, népköltészetünk, gasztronómiánk hordozza – mondta dr. Szőke Anna.
A rendezvényt Csonka Ferenc, Halmos Béla-vándordíjas prímás hegedűjátéka tette ünnepélyesebbé, aki népdalokat, népdalmotívumokból táplálkozó saját szerzeményt és dudautánzást mutatott be. Vázsonyi Csilla: Értékfeltárásban a településeink címmel összegezte a Vajdasági Magyar Értéktár, Vajdaság Kincsei elnevezésű projektum lényegét.
– A célja ennek a kezdeményezésnek az, hogy összetartóbb, helyi identitástudatában erősebb, cselekvő közösség jöjjön létre. Mindez a külhoni helyi értékek lajstromba vételével kezdődött 2013-ban. Ma 27 vajdasági településen működik aktivizálható települési értéktár. A leggazdagabb, a kulturális örökség kategória, amihez egyebek mellett az immár 160 éves temerini Illés-napi ünnep vagy a doroszlói szüreti bál, a bajsai Préló, továbbá a Törökfalu, Völgypart és Valkaisor közös nyári ünnepségsorozata, valamint az egészen fiatal doroszlói hazaváró báránypaprikás-főző verseny tartozik – ismertette Vázsonyi Csilla. Nagy Abonyi Ágnes A tovább örökítendő tárgyalkotó népművészeti értékeink – gondolatok a magyar népi kultúránk sajátosságairól és identitásmeghatározó jegyeiről címmel értekezett. Ezt követően az európai hírű iparművészeti remekről, a torontáli szőnyegről tartott előadást Németh Ferenc, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tanára. Kónya Sándor patriotikus népénekeket tolmácsolt gitárkísérettel, Silling Léda a vajdasági hálatárgyak adományozásának mai jelentéseivel foglalkozott, Tóth Glemba Klára pedig a Molifalvi keresztekkel kapcsolatban szólt hallgatóságához. Levetítették Pecze Rózsa–Korenchy László: Titeli magyar mozaik című dokumentumfilmjét. A tanácskozás zárórészében Mészáros Zoltán A zoonózisok és a rituális húsfogyasztás címmel tartott előadást, Beszédes Valéria pedig a legrégebbi hangjeggyel együtt lejegyzett magyar népdaltöredékről értekezett. A rendezvényen tiszteletét tette Tomik Nimród, a topolyai képviselő-testület elnökhelyettese és több topolyai művelődési intézmény vezetője. A tanácskozás megvalósulását az MNT, a Magyar Tudományos Akadémia, a Szekeres László Alapítvány és Topolya Község Művelődési Háza támogatta.
