Szerbiában még mindig idegenkedve gondolnak a lakosok arra, hogy megváljanak a legalább 30 éves gépkocsijaiktól. A világ fejlettebb részein az jármű-újrahasznosításnak fenntartható hagyománya van, itthon azonban nemcsak a régi verdákkal döcögünk, hanem az újrahasznosítással is. Valószínűleg nem ez lenne a helyzet, ha megérné beadni a régi gépjárművet újrafeldolgozásra. A Nova ekonomija gazdasági portál a újrafelhasználás feltételeiről érdeklődött a Szerbiai újrahasznosítók szervezeténél.
Kevesen gondolkodnak azon, hogy mi történik azokkal a járművekkel, amelyek legurulták már magukét az autópályákon. Az újrahasznosítás eljárása szigorúan szabályozott, a folyamat elejétől a végéig. Az általános tudnivalókról Suzana Obradović, a Szerb Újrafeldolgozók Szövetségének főtitkára beszélt.
– Az újrafeldolgozásra váró járműről először a sértetlen részeket távolítják el, az akkumlátort, az elektromos és elektronikus hulladékot, a katalizátorokat, az olajszűrőket és az ólom alkatrészeket – mondta Suzana Obradović, a Szerb Újrafeldolgozók Szövetségének főtitkára.
Az olaj, a fagyálló, az üzemanyag, egyéb vegyi anyagokat speciális tartályokban ürítik és tárolják. Ezt követi a kerekek eltávolítása, majd a gumiabroncs, a dísztárcsa szétválasztása. A következő munkafolyamat minden műanyag elem leszerelése a járműről, ami ezután készen áll a szelektált hulladékaprításra, illetve a shredder sorting műveletre.
– A járművet ezt követően préselik, összetörik, vízszűrők és légciklonok segítségével a port elválasztják a fémes és nem fémes részektől. Az aprított anyag ezután egy rezgővályúra kerül, onnan pedig tovább a szállítószalagra – magyarázza a munkafolyamatokat Obradović.
A felaprított válogatott hulladék ezután nyersanyagként készen áll a további fémfeldolgozó üzemek és öntödék számára.
Egy járműnek 80 százaléka újrahasznosítható, a maradék 20 százalék veszélyes hulladék, mint az üzemanyag, a hidraulika és motorolaj, fagyálló, akkumlátorsav, a klímafolyadékés az azbeszt. Az ilyen anyagok további sorsát törvény szabályozza.
A járművek újrahasznosítása egyelőre nem bevett szokás Szerbiában. Kevesen adják át a járművüket, de az állam se támogatja ennek lehetőségét. Emiatt gyakran megesik, hogy a régi jármű inkább az udvar valamelyik sarkában rothad szét, rosszabbik esetben valahol a közterületen. Ezek a lehetőségek senkinek sem kedvezőek, és a környezetre is rossz hatással vannak.
– Emiatt fontos kiállnunk amellett, hogy az állam ösztönözze és támogassa az újrafeldolgozást, és sokkal jobban járna mindenki, mintha a roncsok a közterületeken, az illegális roncstelepeken végeznék. A környezetvédelmi minisztérium még az év elején ígéretet tett egy rendelet meghozatalára, ami támogatná a régi gépjárművek újrahasznosítását, de ez egyelőre ígéret maradt – jelentette ki Obradović.
Szerbiában a környezetvédelmi adót új járművek behozataláért fizetnek, a használt járművek esetében csak akkor, ha cégek importálják. A többedkézből átvett autókat polgárokon keresztül hozzák be, hogy így kerüljék el az adózást.
– A minisztérium azt is megígérte, mindent megtesz annak érdekében, hogy mihamarabb kiszabja a környezetvédelmi adót minden külföldről behozott, használt gépjárműre. Az új gépjárművek elterjedése mindenki számára jó lenne, a polgárok közérzetének, a környezetnek, a gazdaságnak. Ezért a használt dolgokat jobb lenne be se hozni ekkora mértékben, a régieket pedig újradolgozni. Persze mindez nem valósul meg, ha nem éri meg a polgároknak. Ezért van szüksége arra, hogy az ország mihamarabb tegyen konkrét lépéseket ebbe az irányba, és nyújtson támogatást – mondta.
