2021. január 26., kedd
40. NOMUS, ÚJVIDÉK

Gulda és Sztravinszkij bűvöletében

Igor Sztravinszkij (Stravinsky) Pulcinella című táncjátéka nemcsak a komponista életművében jelez fordulatot, hanem a modern zene úgynevezett neoklasszikus irányának kezdetét is ettől számítják. Ő ugyanis 1919-ben Pergolesi XVIII. századbeli olasz zeneszerző műveinek különböző tételeiből táncjátékot komponált, illetve ahogyan ő maga megfogalmazta: örömmel élt az alkalommal, hogy e néhány töredékbe új életet leheljen.

Valójában különös kettősséget teremtett a XX. század zenei nyelve és az újjáélesztett barokk hangzásvilág között. A balett-bemutató 1920-ban Párizsban hatalmas feltűnést keltett, és Stravinsky hamarosan kamarazenekari szvit formájában is feldolgozta a Pulcinella zenéjét. Nyolc tételbe foglalta a táncjáték főbb jeleneteit, amelyek a hagyományos nyitó- és zárótétel között hangzanak fel. A szvitet Ernest Ansermet vezényletével mutatták be Párizsban, 1922. május 15-én.

Nemcsak a közönség, hanem a zenekari művészek és Ivan Ilić karmester is elismerését fejezi ki a sikeres koncert után (Fotó: Bozsoki Valéria)
Nemcsak a közönség, hanem a zenekari művészek és Ivan Ilić karmester is elismerését fejezi ki a sikeres koncert után (Fotó: Bozsoki Valéria)

Ezt a különös szvitet hallhatta, élvezhette a székvárosi jubiláris 40. NOMUS/ Újvidéki Zenei Napok fesztivál közönsége a Zsinagógában a Vajdasági Szimfonikus Zenekar előadásában, Ivan Ilić karmester vezényletében.

A NOMUS-est első része is rendhagyó volt. E szimfonikus zenekar ugyanis Irena Joszifoszka csellistánkkal Friedrich Gulda (1930–2000) osztrák zongoraművész-zeneszerzőnek az 1988-ban, csellóra és fúvószenekarra írt hangversenyét mutatta be.

Irena Joszifoszka az Újvidéki Zenei Napok fesztiválon a múlt évben a NOMUS Fesztiváli Kvartett tagjaként lépett fel, az idén szólistaként.

– Milan Radulovićnak, a NOMUS-fesztivál szerkesztőjének beszéltem arról, hogy ezt a nagyon érdekes művet eddig Újvidéken még nem adták elő. Friedrich Gulda csellókoncertje azért érdekes, mert csellóra és fúvós zenekarra komponálta. A művében valójában a fémfúvósoké a főszerep, noha vannak fafúvósok is, és azt hiszem, nagybőgő, gitár és ütőhangszerek is szerepelnek, de vonóshangszerek nincsenek. Maga a zenemű öt nagyon különböző tétele (Overture, Idyll, Cadenza, Menuett, Finalle alla marcia) is érdekes: nem klasszikus mű, nem dzsessz, valami keverék. Pályám során eddig soha nem játszottam kihangosítással, de a koncerten erre szükségem volt, mert mögöttem annyi fémfúvóssal nehezen hallott volna a fesztiváli közönség. Ezt a művet most először adom elő, eddig soha nem játszottam. Nagyon vonzott ez a darab, ám be kell vallanom, nagyon nehéz játszani. Bármennyire is élvezi a zenész Gulda szerzeményének a szépségét, előadás közben nem engedheti el magát, mert technikai szempontból igen nehéz fogásokat írt. A repertoáromnak a kilencven százalékát klasszikus művek alkotják, így ez a mű bemutatása számomra nagy kihívást jelentett – mondta a mindössze huszonnégy éves újvidéki csellista, aki már eddig több mint ötven rangos díjat szerzett hazai és nemzetközi versenyeken, legutóbb a zágrábi Janigro-versenyről hozta el a Janigro család különdíját. Az újságíróknak elmondta, az idei évre tervezett fellépések legtöbbjét sajnos a szervezők elnapolták. Ő azonban itthon, a családjával töltött szép hónapok, és gyakorlás, felkészülés után nagyon örül annak, hogy az egészségügyi helyzet ellenére németországi zenei tanulmányait Detmold után Berlinben folytatja, véleménye szerint a klasszikus zene legnagyobb központjában, éspedig a világ egyik legjobb tanáránál, akihez a szakmabeliek azt mondták, nem szerencsével, hanem nagyon színvonalas játékkal sikerült bejutnia.

További sok sikert kívánunk, és visszavárjuk!