Szabadka nemrégiben egy új köztéri szoborral, Ivan Antunović katolikus püspök egész alakos szobrával gazdagodott, hamarosan pedig Bíró Károly egykori polgármesternek és I. Petar Karađorđević szerb királynak is szobrot állítanak. Sorozatunkban városunk meglévő köztéri szobrait mutatjuk be.
Lifka Sándor mellszobrát 1994-ben állították fel (Fotó: Gergely Árpád)
A Lifka Sándor Art mozi előtt áll a kinematográfia úttörőjének mellszobra. Lifka Sándor az Osztrák–Magyar Monarchiában, egy cseh családban született 1880. május 20-án. Apja, Karl vándormúzeumot működtetett. Sándor vándormúzeumuk körutazása közben született Brassóban. 1897-ben bécsi tanulmányai során megtekintette a Lumiére testvérek filmbemutatóját. 1900-ban Párizsba utazott, ahol apai örökségéből megvette első Pathé gyártmányú kameráját. A filmezésnek megnyerte két testvérét, Karlt és Rudolfot, majd Triesztben felállították első, 460 férőhelyes mozisátrukat. Miután a kikötővárosban megcsappant a nézettség, 1901-ben Sándor és Karl vándorútra indult. Rudolf az utat nem vállalta. A két fivér eljutott többek között Fiumébe, Csákvárba, Ljubljanába, Belovárba, Eszékre, Vukovárba, Belgrádba, Zimonyba, Újvidékre és Nagykikindára. A Lifka-féle mozisátrat Szabadkán 1902-ben állították fel. 1904-ben a két fivér útja elvált. Sándor immár 900 férőhelyes sátorral folytatta vándorlását. 1905-ben ezzel a sátorral jelent meg újra Szabadkán. Ekkor csatlakozott hozzá munkatársként a szabadkai Beck Erzsébet, akit 1920-ban elvett feleségül. Lifka Sándor végül felhagyott a vándorlással. Szabadkán telepedett le, és 1911-ben a Hungária Szálló nagytermében állandó filmszínházat létesített. Az I. világháborúban filmhíradósként szolgált, majd visszatért az immár az SZHSZ Királysághoz tartozó Szabadkára. Utolsó éveit Királyhalmán töltötte, ahol saját pénzből felszerelte a falu első moziját. Lifka Sándor 1952. november 12-én hunyt el. A Bajai úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Síremlékén a következő szöveg olvasható: „A kinematográfia közép-európai megismertetője.”
A mellszobrot Almási Gábor szobrászművész még 1974-ben elkészítette, de az öntési munkálatokat csak 1994-ben végezték el Antal Mihály szabadkai mester öntödéjében. A szobrot a Fasizmus áldozatainak tere 5-ös számú épülete előtt helyezték el, amelyben Lifka Sándor megnyitotta a város első állandó jelleggel működő moziját. A mellszobor egy műkőből készült típustalapzatra került, amilyeneken a Zeneiskola mögötti szoborparkban található mellszobrok is állnak. A szobrot a II. Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál keretében leplezték le 1994. július 27-én. A kinematográfia úttörőjének életét Dragoslav Zelenović, a Jugoszláv Filmmúzeum igazgatója méltatta. Az önkormányzat nevében Siflis Zoltán filmrendező, a községi végrehajtó bizottság akkori tagja szólalt fel, aki kiemelte, hogy szélesebb vidékünkön az első filmmunkást ábrázoló mellszobrot avatják Szabadkán. 2005 végén az egykori Hungária Szálló épületében megkezdte működését a Lifka Sándor Art mozi. Lifka Sándor mellszobra azóta is a nevét viselő mozira néz.
