Az idén, a nemzeti összetartozás évében, október 23-a arra emlékeztet bennünket, hogy a trianoni döntés következtében szétszakított nemzetünk a XX. század sorscsapásai közepette is képes volt világtörténelmi jelentőségű tettet végrehajtani. A Molotov-koktélokkal és a dobtáras géppisztolyokkal felfegyverzett tizenéves fiúk és lányok, ha csak tizenkét napra is, de kivívták a szabadságot és a függetlenséget a kor egyik legmodernebb hadseregével szemben. A hősi küzdelem hosszú idő után képes volt a Nyugat rokonszenvét is elnyerni az ország számára, szerte Nyugat-Európa nagyvárosaiban szimpátiatüntetéseket tartottak, hogy támogassák a magyarokat. A forradalom azonban nem csak az ókontinens lakosságát mozgatta meg. Kevésbé ismert, hogy 1956 őszén a távoli Dél-Koreában nagyszabású szolidaritási mozgalom kezdődött a magyarok ügye mellett. A szöuli Yonsei Egyetem kilenc diákja szabadcsapat-szervezésébe kezdett, hogy fegyveresen harcoljon a magyarok mellett. A magyar egyetemi ifjúság szabadságharca olyan komoly hatást gyakorolt a dél-koreai diákságra, hogy 1960 áprilisában ők is kirobbantották a saját forradalmukat Li Szin Man, az akkori dél-koreai elnök diktatórikus uralma ellen. Az ő mozgalmuk – a mienkkel ellentétben – győzött.
De a magyarok sem vallottak kudarcot 1956-ban! Bár a szovjet csapatok november 4-én újból megszállták az országot, a tankok a szabadság és a forradalom eszméit nem tudták eltiporni. Csak kedvező világpolitikai széljárás kellett hozzá, hogy a magyar szabadság ügye ismét feléledjen. Ez a rendszerváltással meg is történt, és pontosan 33 évvel a forradalom kitörése után, 1989. október 23-án megszületett a III. Magyar Köztársaság.
