Köztudott, hogy Újvidéken az új háztömbök építése, valamit az új parkolóhelyek létesítése érdekében egyre több zöld területet áldoznak fel.
A Limánon az épületközökben most is megvannak az egykoron, az „élhetőség” szolgálatában ültetett fák, ez a városnegyed azóta is a legzöldebbnek számít Újvidéken (Komáromi Dóra felvétele)
A Selyemgyár Művelődési állomáson kerekasztal-beszélgetést tartottak, amelyben arra kerestek választ, hogy hogyan lehetne megőrizni a zöld területeket, és milyen módon lehetne újakat létrehozni annak érdekében, hogy a székváros mostani és jövőbeli lakói is egészséges levegőt lélegezhessenek be.
Dr. Sasa Orlović, a Síkvidéki Erdészeti és Környezetügyi Intézet igazgatója elmondta, hogy a városban nem csak az oxigéntermelés szempontjából fontosak a növények. Itt ugyanis sokkal több a beton és az aszfaltfelület, ezek jobban melegítik a levegőt, a növényzet pedig segíti annak hűtését. Mindemellett nagy szerepet játszanak a talaj tisztításában is. A zöld területeket nem elég csak megteremteni, fenn kell tartani őket, ezért hosszú távon érdemes tervezni. A tervek szerint folytatni kellene a Heréskert és az Újtelep közötti park építését, ezenkívül nagyobb figyelmet kell fordítani a lakóépületek és bevásárlóközpontok építésekor a körülöttük lévő zöld terület kialakítására. Mindemellett a lakóépületeknél érdemes még a függőleges kertek vagy az esetleges tetőkertek kialakítására is gondolkodni. Ebben az esetben viszont nagy felelőssége lenne az ott lakóknak a zöld területek ápolásában. Az ideális városfejlesztési tervben az állna, hogy a városon belüli zöld területetek nagyságát 20 százalékra emeljük, ami gyakorlatilag az európai uniós minimum lenne.
A Felszabadulás sugárút mellett javában épül az egyik útépítő magánvállalat irodaháza. A szóban forgó telek a múlt évszázad ’80-as évei óta üresen áll, nem volt ugyan zöld, de egy kis jóindulattal azzá lehetett volna tenni. Az építkezés miatt most „csak” 2-3 öles fát kellett kivágni, a városban apránként, de biztos lépésben halad előre a „zöldtelenítés” folyamata (Ótos András felvétele)
A városnak egykor 30 százaléka zöld terültet volt – mondta Maja Adlešić kertészmérnök, mára ez azonban ez alig 5 százalékra csökkent, ami elsősorban az urbanizációs folyamatnak „köszönhető”. Szerinte bár megvan a lehetőség arra, hogy növeljük a zöld területet, ez valószínűleg hosszú évekbe fog telni.
A városi kertészet illetékese, Olja Savić szerint ez egy olyan probléma, amelynek megoldásához több intézményt kell bevonni annak érdekében, hogy sikeres legyen a végeredmény. Fontos lenne kertészeti szakemberek véleményét nemcsak akkor kikérni, amikor egy-egy parkot hoznak létre, hanem akkor is, amikor különböző tereket építenek.
