A pénteken ismertetett szerbiai járványügyi mutatók a nyugat-balkáni térség és Európa egyéb országaiban jellemző tendenciákkal összhangban alakultak, azaz újfent növekedett az újonnan azonosított fertőzöttek száma. A járványügyi jelentés értelmében egy nap alatt 7429 koronavírustesztet végeztek el az országban, ebből 265-nek az eredménye volt pozitív (3,56 százalék). Lélegeztetőgépen 23 páciens van. A jelentés értelmében az említett 24 óra alatt 2 páciens hunyt el a betegség szövődményeinek a következtében, ezzel az elhunytak száma 772-re növekedett; a halálozási arány 2,16 százalék. Jelenleg 365 személyt kezelnek kórházban. A járvány kezdete óta 1 227 337 koronavírustesztet végeztek el az országban, és 35 719 esetben mutatták ki a vírus jelenlétét.
Az utcai maszkviselés egyelőre csak javaslat, mivel hatóságilag nem ellenőrizhető a betartása (Fotó: AP via Beta)
A csütörtöki és a pénteki nap között eltelt 24 órában azonosított 265 fertőzött 40 százaléka – 106 személy – belgrádi illetékességű, 22-en kragujevaciak, 11-en niši illetékességűek, 11-en valjevóiak, 10-en vranjei lakosok, Újvidéken és Kraljevón 9-9 fertőzöttet azonosítottak, Trsteniken 6-ot, Loznicán, Borban és Zaječaron 5-5 beteget. A többi településen, ahol fertőzöttet azonosítottak, az esetszám 3, vagy ennél kevesebb volt.
Darija Kisić Tepavčević epidemiológus a napi helyzetelemző sajtótájékoztatón megerősítette, hogy noha nem sokkal korábban még azt mondta, a válságstáb javaslatának értelmében mindenhol a szabadban kötelező lesz viselni a védőmaszkot, az említett intézkedést mégsem foganatosítják, mert gyakorlati síkon nem ellenőrizhető a rendelkezés be-, illetve be nem tartása.
A szakértők egyelőre csak nyomatékosan javasolják, hogy a polgárok kint is viseljék a védőmaszkot, főleg a forgalmas sétálóutcákon. Darija Kisić Tepavčević, a Batut intézet igazgatóhelyettese közölte, azért nem javasolták végül mégsem a védőmaszk viselésének kötelezővé tételét mindenhol a szabadban, mert rájöttek arra, hogy lehetetlen lenne ellenőrizni, hogy mindenki betartja-e az említett intézkedést.
A szakértő arra is emlékeztetett, hogy a vonatkozó kormányhatározat értelmében a védőmaszkot jelenleg minden zárt helyiségben kötelező viselni – kivéve a családi otthonokat –, a szabadban pedig ott, ahol nem lehet betartani az egyének közötti másfél méteres távolságot – például az üzletek, bankok, gyógyszertárak vagy közintézmények előtt kialakuló sorokban. A szakértő újfent arra kérte a polgárokat, legyenek felelősségteljesek, tartsák be a kötelező és a javasolt óvintézkedéseket „nem azért, hogy elkerüljék a büntetést, hanem azért, hogy megőrizzék saját és mások egészségét, illetve életét”.
A térségben mindenütt egyre súlyosabb a járványhelyzet, ám együttes erőfeszítéssel még sikerülhet megakadályozni, hogy Szerbiában is hasonló helyzet alakuljon ki – nyomatékosította Kisić Tepavčević, rámutatva, hogy járványügyi szempontból a tömeges összejövetelek, elsősorban a bulik, a legkockázatosabbak.
Újságírói kérdésre válaszolva cáfolta, hogy már most létezne szakértői javaslat, miszerint az oktatási intézmények novembertől a tantermi oktatásról áttérnek az e-oktatásra. Ennek a lépésnek a megtétele az országos, valamint az egyes iskolákban uralkodó járványhelyzettől függ, nem pedig attól, hogy az év melyik hónapjába lépünk, mondta Darija Kisić Tepavčević, majd – szintén újságírói kérdésre reagálva – egyes országok, egyebek mellett Szlovénia, egyes városaiban elrendelt karanténkötelezettségre tért ki, mondván, ennek az intézkedésnek az epidemiológiai hatékonysága vitathatatlan, ám a szerbiai járványhelyzet jelenleg közel sem olyan súlyos, hogy ennek a lehetőségét indokolt lenne megfontolni. Rámutatott, a korlátozó intézkedések meghozatala előtt elsősorban az egészségügyi rendszer stabilitását és az egészségügyi intézmények befogadóképességét vizsgálják felül.
Azzal kapcsolatban, hogy a mindenhol a térségben – Horvátországban az 1000-et, Szlovéniában pedig a 800-at haladta meg az újonnan azonosított fertőzöttek száma –, és az Európában súlyosbodó járványhelyzet okán a válságstáb felülvizsgálta-e esetleg a Szerbiába való beutazás feltételeinek a szigorítását, Kisić Tepavčević kifejtette: ennek a lehetőségéről napi szinten egyeztetnek a szakértők, egyelőre azonban nem javasolják a beutazás feltételeinek szigorúbbá tételét. Ez nem jelenti persze azt, hogy a jövőben ez nem történik meg – tette hozzá a szakértő.
|
A fertőzöttek zöme 20 és 60 év közötti A helyzetelemző sajtótájékoztatón elmondottak értelmében a csütörtök és a péntek között eltelt 24 órában azonosított fertőzöttek életkorbeli eloszlása a következőképpen alakult: „11-en a 0 és 10 éves korosztályba tartoznak (egy hete szintén csütörtök és péntek között 6 volt a számuk), 21-en 10 és 20 év közöttiek (egy hete 8), 26-an 20 és 30 év közöttiek (egy hete 23), 55-en 30 és 40 év közöttiek (egy hete 40), 56-an 40 és 50 év közöttiek (egy hete 23), 48-an 50 és 60 év közöttiek (egy hete 28), 31-en 60 és 70 év közöttiek (egy hete 26), 15-en 70 és 80 év közöttiek (egy hete 14), 5 személy pedig 80 évesnél idősebb (egy hete 1)”. Az új intézkedések lajstroma A válságstáb ülését követően közölték, majd a szerb kormány honlapján közzétett közleményben megerősítették (és később nem cáfolták), hogy a következő intézkedések megtételéről született döntés: hétfőtől a belgrádi Štark Aréna – elsősorban a kórházak tehermentesítése céljából – ismét fogadja a Covid-pácienseket; péntektől minden szolgáltatói létesítménynek (Kisić Tapevčević szerint azoknak, amelyekben legalább két munkavállalót alkalmaznak) meg kell határoznia a járványügyi óvintézkedések betartatásáért felelős személyt; a helyi önkormányzatok arra felhatalmazottjai többé nem adhatnak külön engedélyt 30 személynél tömegesebb rendezvény megtartására.Külön felhívják a figyelmet arra, hogy a vendéglátóhelyeken csakis az asztaloknál ülve lehet levenni a védőmaszkot, de arra is, hogy a jövőben még az eddigieknél is szigorúbban ellenőrzik a hatályos intézkedések és korlátozások betartását. |
Nyitókép: Az utcai maszkviselés egyelőre csak javaslat, mivel hatóságilag nem ellenőrizhető a betartása (Fotó: AP via Beta)
