2024. április 26., péntek
KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY

„A politikai csatározás felemészti az erőket”

Sajtóértesülések szerint a válságstáb a korlátozó intézkedések szigorítását javasolhatja

Az újonnan azonosított, SARS-CoV–2-vírussal fertőzöttek száma a napokban Európában szinte mindenhol megdöntötte a járvány kezdete óta jegyzett korábbi rekordokat. Horvátországban és Szlovéniában az újonnan azonosított fertőzöttek száma tegnap második napja meghaladta a 700-at, Bosznia-Hercegovinában majdnem elérte a 600-at, Magyarországon immár több napja ezer körül vagy afelett alakul, Bulgáriában, Csehországban, Olaszországban és Németországban csakúgy megdőltek a korábbi rekordok. Szerbia egyelőre nem jutott el eddig a szintig – az eddigi rekordot, 467 fertőzöttet, július 26-án jegyezték –, ám kedden és csütörtökön 200 fölé emelkedett az egy nap alatt azonosított fertőzöttek száma.

A járvány erős hulláma előtt állunk, ez a hullám nagyobb lesz az első kettőnél – értékelte az aktuális és a várható járványhelyzettel kapcsolatban lapunknak nyilatkozva dr. Goran Belojević, a Belgrádi Egyetem Orvostudományi Kara Higiéniai és Közegészségügyi-ökológiai Tanszékének vezetője. Mint azt hozzátette, a SARS-CoV–2-vírushoz társulnak őszi és téli „együttműködő partnerei”, az influenzavírusok.

– Minden válságból azok az országok lábalnak ki a legmérsékeltebb következményekkel, amelyek a leghatékonyabban készültek fel a válságra. A nép és a hatalom közötti, a bizalomból táplálkozó együttműködés mellett általános szolidaritásra van szükség. Most nem kellene az egyébként megszokott politikai csatározásokra fecsérelni az erőket, arra akkor is lesz idő, amikor véget ér a járvány, hiszen egyszer véget ér, ez a természet rendje. Egyetlen faj – beleértve a vírusokat – sem kerekedhet felül teljes mértékben a többi fajon, ezt a biodiverzitás nem engedi meg – fogalmazott Goran Belojević.

A szakértő szerint jelenleg az a legfontosabb, hogy az arra felhatalmazottak figyelemmel kísérjék a megbetegedési és a halálozási mutatók alakulását, mert ha ezek folyamatosan növekszenek, indokolttá válik a járványügyi intézkedések mielőbbi szigorítása. Adott esetben időben kell rendkívüli helyzetet, vagy akár ismét rendkívüli állapotot elrendelni – emelte ki Belojević. Elmondta, a rendkívüliség valamelyik formája azért szükséges, mert lehetővé teszi a rendkívüli intézkedések foganatosítását, mint amilyen például a védőmaszk állandó viselésének a kötelezettsége – bármikor, amikor az egyén elhagyja az otthonát –, illetve az intézkedések be nem tartásának a büntetését.

A szakértő lapunknak nyilatkozva is megismételte a szerbiai sajtóban korábban nagy port kavaró kijelentését, miszerint a promiszkuitás szintén jelentős mértékben hozzájárulhat a járványhelyzet rosszabbodásához, ezért „mindenkinek érdemes odafigyelnie arra, hogy kivel és hogyan létesít szexuális kapcsolatot – lehetőleg ne a párkapcsolaton kívül és ne szemtől szembe”.

TANTERMI OKTATÁS, AMÍG CSAK LEHET

Az oktatási intézmények témájára kitérve Goran Belojević – aki korábbi nyilatkozatának értelmében a tantermi oktatás és a szókratészi módszer szószólója – rámutatott, hogy mivel ezekben a létesítményekben egy időben nagyobb számú egyén tartózkodik, különösen fontos, hogy mindenki, beleértve a diákokat, következetesen és állandóan viselje a védőmaszkot. Ha országszerte robbanásszerűen elkezd növekedni az újonnan azonosított fertőzöttek és a COVID–19 következtében elhunytak száma, indokolttá válik áttérni az e-oktatásra – tette hozzá.

A beszélgetés folytatásában a szerb országhatárok szinte korlátlan nyitottságáról volt szó. Goran Belojević ehhez kapcsolódóan kifejtette, hogy minden egyes világjárvány alkalmával három területhez kapcsolódó érdekek ütköznek egymással, ezek a területek pedig az orvostudomány, a gazdaság és a politika.

– Ha szigorúan tudományos szempontból vizsgáljuk ezt a kérdéskört, minden országnak le kellene zárnia a határait, míg az országon belül a legnagyobb városokat kellene lezárni. Ez viszont politikai és gazdasági szempontból is kivitelezhetetlen. Bizonyos gazdasági ágazatok, mint amilyen például a turizmus, már romokban hevernek, nem beszélve arról, hogy a világbéke is veszélybe került a járvány, azaz a Donald Trump által kínai vírusként emlegetett kórokozó okán – fejtette ki Goran Belojević.

A vendéglátóhelyek tekintetében szintén számos kérdés és aggály merül fel, hiszen minél hidegebb az időjárás, annál ritkábban van lehetőség ezek kerthelyiségeiben helyet foglalni. Azon kérdésünkre válaszolva, hogy milyen intézkedések betartása fontos, ha a vendég nem szeretné magát kitenni a fertőződés veszélyének, a szakértő ismét a maszkviselés fontosságát emelte ki. Ha a felhatalmazottak elrendelnék a védőmaszk állandó viselésének a kötelezettségét, az azt eredményezné, hogy nemcsak a vendéglátóhelyek alkalmazottainak, hanem vendégeinek is viselniük kellene a maszkot – vélekedett.

– Ebben az estben a vendég csakis arra az időre vehetné le maszkját, amíg elfogyasztja italát, ételét. Emellett azon az állásponton vagyok, hogy amíg tart a világjárvány, a vendéglátóhelyeken mindenhol be kellene tiltani a dohányzást. Minden asztalon kéz- és felületfertőtlenítő szernek kellene lennie, ideális esetben 70 százalékos etil-alkohol, vagy izopropil-alkohol tartalmú szernek. Vendéglátóhelyen még inkább kerülni kell a közelséget, mint egyébként, nem ajánlatos ölelkezni, puszilkodni. A zenészeknek akkor is védőmaszkot kellene viselniük, amíg énekelnek, az illemhelyeket pedig tökéletesen tisztán kell tartani, valamint szappannal, kéztörlő papírral és fertőtlenítő szerrel felszerelni – magyarázta Goran Belojević.

ÜLÉSEZIK A VÁLSÁGSTÁB

A köztársaségi egészségügyi válságstáb tíz nap kihagyást követően pénteken ismét összeül. A Blic értesülései szerint tekintettel a fertőzöttek számának a növekedésére, ezúttal szinte biztos, hogy szigorúbb korlátozó intézkedések foganatosítását javasolja a kormánynak. Megtörténhet, hogy bizonyos helyzetekben a szabadban is kötelező lesz viselni a maszkot, de az is, hogy a gyülekezési szabadságot 5 személyben határozzák meg – jelenleg 30 személy gyülekezhet –, néhol pedig teljesen felfüggeszthetik – véli tudni a lap, mint ahogyan azt is, hogy ott, ahol a legrosszabb a járványhelyzet, a mozgásszabadságot is korlátozhatják, mindemellett szigoríthatják a külföldről való beutazás feltételeit, de az sem kizárt, hogy ismét lakat kerül a mozikra és a színházakra.

A válságstáb nem engedi meg, hogy a vírus a továbbiakban is tömegeket fertőzzön, közölte a Happy Televíziónak nyilatkozva Predrag Kon epidemiológus, a válságstáb tagja. Hozzátette: „Nem tudja, hogy a jövőbeni intézkedéseket a rendkívüli állapot elrendelésével, vagy anélkül foganatosítják”. Az influenzavírus feltehetőleg a koronavírus következő hullámával egy időben, novemberben, kezd terjedni, ami azért fontos, mert egyik és másik vírus is hirtelen legyöngíti az egyén immunrendszerét, ez pedig tovább bonyolítja a helyzetet – magyarázta Kon.

A Prva Televíziónak nyilatkozva Srđa Janković immunológus, a válságstáb tagja megerősítette: megtörténhet, hogy bizonyos helyzetekben a szabadban is kötelező lesz szájmaszkot viselni. Az oktatás témájához kapcsolódóan pedig megismételte, hogy az e-oktatásra csak végső esetben térnek át.

203 POZITÍV – 2 ELHUNYT

A mai járványügyi jelentés értelmében egy nap alatt 6504 koronavírustesztet végeztek el az országban, ebből 203 volt pozitív (3,12 százalék). Lélegeztetőgépen 25 páciens van. Az említett 24 óra alatt 2 páciens hunyt el a betegség szövődményeinek a következtében, ezzel az elhunytak száma 770-re növekedett, a halálozási arány 2,17 százalék. Jelenleg 359 személyt kezelnek kórházban. A járvány kezdete óta az országban 1 219 908 koronavírustesztet végeztek el és 35 454 esetben mutatták ki a vírus jelenlétét.

Nyitókép: Egészségügyi dolgozók tüntettek tegnap Párizsban jobb munkafeltételeket és magasabb béreket követelve. Egyébként Franciaország több nagyvárosában holnap éjféltől éjszakai kijárási tilalom lé