Az elmúlt napokban került napvilágra a Világbank jelentése a globális gazdasági helyzetről. A körülmények korántsem felhőtlenek, Közép-Ázsia és Európa fejlődésnek indult országai súlyos kihívásoknak néznek elébe a gazdasági recesszió miatt. Szerbia helyzete nem végzetes, sőt akár kedvezőnek is nevezhető, ahhoz képest, hogy a fejlettebb ipari országok mekkora GDP-visszaesésekkel számolhatnak. A Világbank előrejelzése szerint a szerb bruttó hazai össztermék 2020-ban 3 százalékkal csökken. Ez már egy javított adat, korábban a pénzintézet még 3,5 százalékos GDP-eséssel számolt Szerbiában.
A jelentés szerint sok más országhoz hasonlóan a szerbiai gazdaság is több év fokozatos GDP-növekedés után szembesült a koronavírus okozta gazdasági „megállással”. A kedvezőtlen hatások enyhítésére a szerb kormány GDP-arányosan 13 százaléknyi összeget különített el különféle gazdaságvédelmi intézkedések foganatosítására, s ezek sikeresnek bizonyultak. Szerbiában a munkanélküliség sem öltött akkora méreteket, mint a fejlett államokban, a második negyedév 6,4 százalékos GDP-esése éves szinten alacsonyabb a szomszédos országokban észleltnél.
A Világbank előrejelzése szerint Szerbia gazdasági növekedése a jövő év során 2,9 százalékos lesz, vagyis 1, 1 százalékkal lassúbb, mint amire a júniusi előrejelzésben számítottak. Az elvárások szerint a szerb GDP 2022–2023-ban éri el a járvány előtti szintet. A jelentés szerint mindezeket az eredményeket jelentősen befolyásolják a világgazdasági fejlemények, a strukturális reformok és a politikai stabilitás is.
A Világbank értékelése szerint az ország számára a legfontosabb elhárítani az akadályokat a kis- és középvállalkozások sikeres működésének az útjából, a zavartalanabb, közvetlenebb üzleti légkör kialakításának érdekében. A szegénység növekedése az év során 18,2 százalékról 18,9 százalékra emelkedett, a jelentés szerint ez kizárólag a világjárvány következménye.
A gazdasági intézkedések hatása is kedvező volt, de jelentős költségvetési forrásokat emésztettek fel, ez pedig az államadósság gyors növekedését vonhatja maga után. A jelentésben sürgetik a gazdasági reformok mihamarabbi végrehajtását, aminek köszönhetően a növekedés erőteljesebben elindulhatna. A Világbank szerint a központi célnak a gazdasági légkör javításának és az infrastruktúra színvonala emelésének kell lennie – ezeknek köszönhetően megnövekedhetne a befektetői készség, a külföldi tőke beáramlása az országba.
A jelentés sok más közvetett gazdasági tényezőre is kitért a jövőre vonatkozóan. Ilyen a lakosság elöregedése, ami előbb-utóbb a megfelelő munkaerő csökkenéséhez vezet, vagy a klímaváltozás, ami a mezőgazdaságban okozhat jelentős károkat. A beszámoló kitért a gazdaság hosszú távú kilátásaira is a koronavírus árnyékában. A munkaerő minőségére kihathat az oktatás szüneteltetése a járvány miatt, a közegészségügyi problémák megszaporodására, a közhangulatra is rossz hatással volt a bizonytalan helyzet, ami sokaknál depressziót, különféle pszichikai problémákat okozott, de megnövekedett a dohányzók és az alkoholfogyasztók száma is – ezek pedig mind kihatással vannak a munka minőségére, ezzel együtt a ország fejlődésére is.
A kihívások leküzdése Szerbia számára könnyebbé válna, ha felgyorsulhatna az uniós csatlakozási folyamat, egy erőteljesebb fellendülés párhuzamosan maga után vonná a strukturális reformok gyorsabb végrehajtását és a gazdasági növekedés gyorsabb ütemét – olvasható a Világbank jelentésében.
