Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

Többet adunk az olvasónak

Varjú Márta: A Magyar Szóban ma már nem a puszta fennmaradásért kell küzdeni, van értelme a folytatásnak

Virág Árpád

2020. október 4., 14:58

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 


Megbízott főszerkesztői kinevezését követően immár harmadik mandátumába kezdett 2011 óta Varjú Márta, a Magyar Szó napilap főszerkesztője. Rekord dőlt meg voltaképpen ezzel, a napilap bő háromnegyed évszázados történetében ugyanis nem volt korábban olyan irányítója a szerkesztőségnek, aki ilyen hosszú ideig, megszakítás nélkül viselte volna ezt az egyszerre rangosnak, de talán még egyszer olyan felelősségteljesnek számító tisztséget.

Varjú Márta a Magyar  Szó eddigi történetében a leghosszabb ideje tölti be a főszerkesztői posztot

Varjú Márta a Magyar Szó eddigi történetében a leghosszabb ideje tölti be a főszerkesztői posztot

A főszerkesztő napi munkája a tájékozódással kezdődik

A főszerkesztő napi munkája a tájékozódással kezdődik

Évek óta a lapindító értekezlet interneten zajlik Újvidék, Szabadka, Zenta és Topolya között

Évek óta a lapindító értekezlet interneten zajlik Újvidék, Szabadka, Zenta és Topolya között

Mivel az elmúlt években mindketten a Magyar Szó szerkesztőségének a csapatában dolgoztunk, kinevezése kapcsán készült beszélgetésünk elején akarva-akaratlanul is az elmúlt évek felé kalandoztunk, elsősorban afelé, mi minden változott meg ezekben az esztendőkben. Amit az olvasó kevésbé észlel, de a szerkesztőségben dolgozók már annál is inkább, az az, hogy a kihívásokkal teli idők, a járványhelyzet, a választási kampány és a mindezzel járó rengeteg feladat ellenére is kiváló légkört sikerült kialakítani, s ennek köszönhetően úgy tűnik, mintha a munka is olajozottabban menne az elmúlt időszakban.

– Én azt hiszem, volt elegendő időnk most már arra, hogy összekovácsolódjunk, hozzászokjunk egy megfelelő munkamenethez és jól meg tudjuk szervezni a mindennapjainkat a munkahelyen. Örülök és köszönöm, ha a munkatársak is ezt érzik, s jó hangulatban érkeznek a munkahelyükre. Kezdettől fogva az volt a célom, hogy úgy szervezzük meg a lapon belül a munkát, hogy mindenki elégedett legyen a rá bízott feladatoknak a többségével, kedvvel végezze azokat el, ne mások terhére, hanem másokat segítve. Soha nem könnyű egy kollektíván belül ezt megvalósítani, még ha egyszerűnek is tűnhet kimondani. Természetesnek tartom, hogy – ahogyan minden egyes munkában – az újságírásban is vannak olyan témák is, amelyeket valaki nagyobb lendülettel dolgoz fel, meg olyanok is, amelyeket kevesebbel. Meggyőződésem viszont, hogy a Magyar Szó ma lehetőséget tud minden egyes munkatársának adni arra, hogy olyasmivel foglalkozzon, arról írjon, ami a közvetlen érdeklődési körének megfelel. A napilapon kívül, amelyet mi csak anyalapnak nevezünk, még számos lehetőség, melléklet, az online felület is a rendelkezésére áll mindenkinek, hogy megtalálja a helyét, azt, ami igazán a kedvére való. Persze vannak „kötelező” napi feladatok, de még ezek terén is sikerült kialakítani egy olyan rendet, hogy a témában jártas, az iránt érdeklődő egyének dolgozzák fel az adott területet. Ne az írja a politikai mélyinterjúkat, aki egy zenei fesztiválról vagy egy utazásról tudna sokkal jobb beszámolót készíteni. Azt tapasztalom, hogy a szerkesztőségben nagyszerű összefogás alakult ki, kölcsönösen kiegészítjük egymást. Javult a kommunikáció is az emberek között, ezt én is látom. Bevallom, bizonyára az is közrejátszott ebben, hogy magam is nagyobb tapasztalatra tettem szert az évek során, beért a korábbi munkának az eredménye. Magam is felszabadultabb és közvetlenebb lettem a munkatársakkal, így már a kommunikáció is sikeresebb. Másoknál is ezt tapasztalom, s örömmel tölt el, hogy így van. Amíg egy összetartó csapat vagyunk, addig biztosan nem kell félteni a Magyar Szót sem, csakis a lap javára, az olvasó javára válik az, ha pozitív változások állnak be a szerkesztőségen belül is.

Ezek szerint rendelkezünk a jó lap készítésének egyik fontos alapkövével…

– Jó lapot valóban csakis úgy lehet készíteni, ha az emberekben megvan a kedv, s megvan egy nagyon fontos, a munkának elengedhetetlen részét képező kíváncsiság is. E kíváncsiság nélkül, az érdeklődés hiányában, aligha tárhatunk minőségi terméket a közönség elé. Én azt vettem észre, hogy szerencsére ebben a tekintetben a Magyar Szó szerkesztőségében nincsenek gondok. Nőtt a szerkesztési kedv is, nőtt az érdeklődés is az elmúlt időszakban minden bennünket körülvevő esemény, helyzet, a mindennapokat meghatározó téma iránt. A lelkesedésnek egyszerűen meg kell lennie. Amit az ember lelkesedéssel teli munka eredményeként ad ki a kezéből, az sokkal színvonalasabb terméknek is számít, meg vagyok róla győződve.

Lelkesedésre szükség is lesz, hiszen a munkatempó nem számít éppen lassúnak.

– Mi mindennap elkészítünk egy napilapot és egy hetilapot is, hiszen a Magyar Szóban mindennap van melléklet. Tényleg nagy munkának számít ez. Ezenfelül az online térben is helyt állunk, ami szintén nem könnyű feladat a hírfelületek sokasága között. Mindezt egy szerkesztőség végzi. Nem vagyunk irigylésre méltó helyzetben, eléggé le vannak terhelve az emberek, ezt a helyzetet csakis úgy tudjuk kezelni, ha elvégezzük a ránk bízott munkát időben, pontosan, jól. Akkor olajozottan működhet a gépezet.

Sikeres lehet továbbra is a Magyar Szó?

– Kisebbségi napilap vagyunk. Nyilvánvaló, hogy a piac zártnak számít, nem tudunk a végtelenségig nyújtózkodni. Az viszont, hogy mi Vajdaságban az egyetlen kisebbségi napilapként tudunk létezni, valamiről mégiscsak szól. A közösségünknek a súlyát is jelenti mindez, a Magyar Szóra mindig fokozott figyelem hárul. Ki kell tudnunk használni azt a lehetőséget, hogy mi nemcsak a kisebbségi ügyekkel, hanem az országos kérdésekkel foglalkozó napilap is vagyunk, megtalálható nálunk a külpolitika, a belpolitika, a sport, a művelődés és minden más fontos téma összes lényeges híre is. Kihívásokkal állandóan szembe kell néznünk. A siker visszaigazolását az olvasóinktól kapjuk. Mondok egy példát. Az utóbbi időben a hétfői számot bővítettük, nem voltak sportesemények a járványhelyzet miatt, a hétfői Sportvilágot így szűkíteni kellett, nem adhattunk viszont egyszerűen kevesebbet az olvasónak, mint amennyit korábban kapott. Új oldalak kerültek a lapba, a környezetvédelemmel, szórakozással, művelődéssel foglalkozók. Jó fogadtatása volt ennek a lépésnek, most feltett szándékom ezeket az oldalakat is megtartani. Kiderül, hogyan illesztjük azokat be a heti oldalak közé, amikor ismét teljessé válik a Sportvilág.

Milyen tervekkel kezdesz neki az új mandátumnak?

– Folyamatosan fejleszteni szeretném a lapot. A színvonal, a minőség nem változhat, annak megtartása érdekében kell változtatásokat eszközölni. Terveim közé tartozik képzések szervezése az újságírók, lektorok, tördelők számára. Tovább kell fejleszteni az online felületünket, elképzelhető, hogy különálló szerkesztőség formájában. Nagyon sok köszöntő levelet kaptam a megválasztásomat követően, ez további biztatást jelent a számomra, arról szól, hogy jó úton haladunk. Dizájn, tördelés tekintetében is szeretnék változásokat a közeljövőben, a címoldalon mindenekelőtt. Tény, hogy a napilapot is folyamatosan újítani, modernizálni kell. Szeretnék javítani a regionális oldalaknak a minőségén is, még olvasmányosabbá téve azokat, több érdekességnek, kis interjúnak, tudósításnak helyt adva.
Hogy elrugaszkodjak kissé a napilaptól, kötelességemnek tartom a Mézeskalács, a Jó Pajtás gyereklapoknak és a Képes Ifjúságnak a menedzselését is. Azért hozták ezeket elődeink létre, hogy a gyerekek és a fiatalok körében megfelelő utánpótlást neveljenek. Ez az utóbbi időben akadozik. A Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen létrehozott akció keretén belül felkeressük az iskolákat és óvodákat is, ennek ma ez az útja. Tudatosítani kell a gyerekekben és a pedagógusokban is azt, hogy nagy szükség van ezeknek a kiadványoknak az eljuttatására a célközönségéhez.
Az élőújságokat folytatjuk, mert azokon közvetlen kapcsolatba kerülünk az olvasókkal, ott megtudhatjuk első kézből, mi az, ami őket a leginkább foglalkoztatja.
Ne feledjük, hogy a következő négy évben elérkezik majd a Magyar Szó nyolcvanadik születésnapja is, 2024-ben. Akkora azt szeretném elérni, s régi vágyunk ez, hogy először a mellékletek, majd a napilap oldalai is teljesen színesek legyenek.
Kilenc évvel ezelőtt hoztam egy olyan döntést, mely szerint újra hozzáláttunk a Naptár évkönyv készítéséhez is. Nagyon büszke vagyok arra, hogy ez a kiadványunk a legolvasottabb vajdasági magyar könyvvé vált ez idő alatt. A folytatás, így, egyáltalán nem kérdéses. Minden évben kiadtunk emellett más köteteteket is, valamennyi szintén nagy sikert aratott. Most készül a kilencedik. Ezt a szép hagyományt is szeretném tovább vinni.

A deszkben mindig van megbeszélni való

A deszkben mindig van megbeszélni való

Mivel lehet igazán megőrizni a mai világban az olvasókat?

– Nekünk arra kell koncentrálnunk, hogy olyat adjunk az olvasó kezébe, amit másutt nem talál meg. Teljesen világos, hogy gyorsaság tekintetében az írott sajtó az információk közlésével nem tud versenyre kelni az online médiával vagy a televízióval és a rádióval. Tud azonban nyújtani valami egészen mást. Amikor mi tudósítunk egy eseményről, legyen az akár parlamenti ülés, akár másféle történés, többet kell foglalkoznunk a témával az alapinformációk puszta közlésénél, boncolgatnunk kell a hátteret, meg kell szólítanunk olyanokat, akik másutt nem szerepeltek, s valamiféle további információval szolgálhatnak. Többet kell tehát adnunk, mint amit a mi olvasóink is láttak már a híradóban, esetleg elolvastak az interneten távirati stílusban.

A terveket és célokat összegezve talán kiderült, alapos munkát igényel majd a főszerkesztő részéről is a következő négy év. Nem lesz könnyű. Most kérdezem hát meg azt, amit a legtöbben a beszélgetés elején szoktak: miért döntöttél az újrapályázás mellett? Gondolom, nemcsak a rekord megdöntése miatt.

– Egyáltalán nem. Kilenc éve elkezdtem felépíteni egy szerkesztőséget a saját elképzelésem szerint. 1985 nyara óta vagyok a Magyar Szóban. Tagja voltam annak a bizonyos „nagy régi szerkesztőségnek”, ma már csak így emlegetjük. Tetszett, ahogyan az a gépezet működött. Később, 2008-ig különböző átszervezéseken esett át a Magyar Szó, nem vált a javára. 2011-ben így csupán a lap fenntartására, működtetésére tudtam koncentrálni, egyszerűen nem lehetett azonnal a nagyobb tervek megvalósításába belekezdeni. Előbb fel kellett erősíteni a lapot, a mellékleteit. Ma már nem ez a helyzet. Jó alapokat sikerült teremteni, amire tovább lehet építkezni. Van értelme és célja a folytatásnak.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége