A szív világnapja alkalmából megtartott nagybecskereki konferencián tegnap elhangzott, a világon a legtöbb ember valamilyen szív- és érrendszeri problémával küzd, ezeknek a betegségeknek a legnagyobb az elhalálozási aránya.
(Illusztráció: pixabay.com)
Dr. Sanja Djurin kardiológus, a nagybecskerki Đorđe Joanović általános kórház belgyógyászati osztályának vezetője szerint nem sokat fejlődtünk az előző időszakhoz képest. A doktornő párhuzamot vont a koronavírusban szenvedők és a szív- és érrendszeri betegek között.
– Hét hónap alatt, amióta a járvány tart, a világon mintegy 30 millió ember betegedett meg koronavírusban. A halálozási arány körülbelül egymillió. A szív- és érrendszeri betegségek okozta éves halálozás körülbelül 18 millió. A felmérések szerint ez a szám 2023-ig akár 23 millió halálesetre is növekedhet – hangsúlyozta dr. Sanja Djurin.
Az általa bemutatott adatok szerint Szerbiában körülbelül 750 ember halt bele a koronavírus szövődményeibe. Kiemelte, ehhez képest 2018-ban körülbelül 52 ezer ember vesztette életét szív- és érrendszeri betegségek miatt.
– Ezek a számok azt mutatják, hogy pandémiával vagy anélkül, valóban komolyan kell vennünk ezt a problémát. Harcolnunk kell, hogy ezek a számok csökkenjenek – emelte ki a doktornő.
A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának legfőbb kockázati tényezői a dohányzás, a kevés mozgás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség és a helytelen táplálkozás. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a genetikát sem, hiszen a szívbetegségekre való hajlam öröklődhet.
