A belgrádi metró építéséről tárgyalt kedden Zorana Mihajlović építészeti, közlekedési és közműfejlesztési miniszter az Alstom csoport képviselőivel. Philippe Delleurrel, a közlekedési eszközöket gyártó francia nehézipari cég alelnökével és Nicolas Andrieu fejlesztési igazgatóval cserélt véleményt, Jean-Louis Falcon belgrádi francia nagykövet jelenlétében.
Mihajlović hangsúlyozta, hogy a belgrádi metró megépítése a kormány egyik legfontosabb terve, melynek valóra váltására évtizedek óta várnak a fővárosiak.
– Örülünk annak, hogy az Alstom érdekelt a belgrádi metró építésében, pontosabban a rendszer felszerelésében. A szaktárca minden szükséges támogatást megad ahhoz, hogy közösen véghezvigyük a nagy projektumot, mely mögött a két elnök, Aleksandar Vučić és Emmanuel Macron áll, és remélem, hogy hamarosan a pénzügyekben is megállapodás születik – mondta Mihajlović. Emlékeztetett arra, hogy az idén májusban írták alá a francia és a szerb kormány képviselői a 8,3 millió eurós adományról szóló megállapodást, és megbeszélték a 0,4 millió eurós donáció realizálásának eljárását is, valamint hogy folyamatban van a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása.
Philippe Delleur mindehhez hozzátette: folyik a technikai megoldások kidolgozása is, és az Alstrom a következő hónapokban nem fogja vesztegetni az időt, tevékenyen dolgozik a munkálatok előkészítésén.
A vállalat székháza belgrád belvárosában (Miklós Hajnalka felvétele)
Az építészeti, közlekedési és közműfejlesztési minisztérium eredményeiről és terveiről szólva Zorana Mihajlović tárcavezető a Happy televízió műsorában kijelentette: Politikai stabilitásának köszönhetően Szerbia 13 milliárd eurót fektet a térség országaival való kapcsolatok fejlesztésébe, ennyire rúg az összeg, ha az infrastrukturális projektumok megvalósítására fordított pénzeket összeadjuk.
– Nincsenek nehézségeink az infrastruktúra-fejlesztési projektumokkal, van pénzünk ezekre, és ami még fontosabb, megvan az ország politikai, gazdasági és pénzügyi stabilitása, ami nélkül elképzelhetetlen a fejlődés, és aminek hiányában nem számíthatnánk külföldi cégek beruházásaira sem. Ugyanakkor Đilas és az úgynevezett ellenzék azt hangoztatja, hogy nekünk minderre nincs is szükségünk – fogalmazott a miniszter asszony, tárcájának közleménye szerint. Hozzátette, hogy 2012-ben, amikor a mostani hatalom megalakította első kormányát, „ infrastrukturális szempontból ez egy zárt országnak számított, nem voltak beruházások, nem voltak kiépített utak, a befektetők nem tudtak engedélyekhez jutni. Mára merőben megváltozott a helyzet, Szerbia a közvetlen külföldi beruházásokat tekintve a legsikeresebb országok közé tartozik. Mihajlović szerint ennél jobbat nem is tehetett ez a hatalom az országgal, mint hogy a közműfejlesztéseknek köszönhetően összeköti a régió más államaival. A közlekedési infrastruktúrán túl fontosak a kommunális és az energetikai kapcsolatok is, és mindez együttesen jobb életfeltételeket jelent a lakosságnak.
– Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval, Észak-Macedóniával, Magyarországggal, Romániával, Albániával új autópályák, gyorsvasutak kötnek (majd) össze bennünket, emellett azonban együtt munkálkodunk az Európai Unióval és az európai bankokkal, az oroszokkal, a kínaiakkal, az amerikaiakkal, a törökökkel, az azerbajdzsániakkal… Határátkelőket létesítünk, hogy felgyorsuljon az emberek és az áru mozgása, áramlása, és feltételeket teremtünk egy normális élethez, az itthon maradáshoz – mondta Mihajlović.
Nyitókép: A vállalat székháza belgrád belvárosában (Miklós Hajnalka felvétele)
