Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

Maradjunk otthon, tartsuk be a tisztasági szabályokat!

Dr. Katona Szabó Lívia családorvos segít eligazodni a koronavírussal kapcsolatos kérdésekben

Mgr. ph. Katona Gábor

2020. szeptember 25., 17:55

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Nem vagyunk egyszerű helyzetben. Igen sok kérdés keresi még válaszait, de mégis miképp igazodjunk el a temérdek információ között? Erről gondolkodom mostanában. Hogy lehetne minél pontosabban és érthetően információcserét létesíteni az emberek és az egészségügy között? Egy olyan személynek kértem ki a véleményét, aki nemcsak szakmailag, hanem érzelmileg is közel áll hozzám. Megkértem, hogy olyan kérdésekre válaszoljon, ha nem is nekem, de általam az olvasóknak, amelyeknek a megválaszolásával talán csökkenthetjük a szakadékot a szakma és a hétköznapi emberek között. Mert ez egy közös ügy és közös érdek.

Dr. Katona Szabó Lívia. Első körben engedjék meg, hogy személyeskedjek, édesanya, feleség és a világ legjobb fasírozottjának a receptjét birtokló nő. És mi még? Orvos. Nem is akármilyen. Családorvosi szakorvos és egy magánorvosi rendelő vezetője több mint 25 éve. Elfogult vagyok, tudom. De talán ez is a feladatom. Most viszont megismerhetik azt az embert, aki miatt én is az egészségügyet választottam, és akivel a vasárnapi húsleves feltevése alatt ezekre a kérdésekre próbáltunk választ találni az önök számára.

Te mint orvos a pácienseidnek hogy magyarázod el azt, hogy mi is az a vírus?

A vírus és a baktérium, bár mind a kettő betegséget idézhet elő, igencsak különbözik egymástól. Másmilyen a felépítésük és a működésük is. Ezért is van az, hogy a baktériumokra hatnak az antibiotikumok, a vírusokra viszont nem. A baktérium egy sejt, de úgy is elképzelhetjük, mint egy zsoldos katonát, aki megtámadja a szervezetünket. Nos, a vírus egészen más. A vírus egy információ. Mint egy rossz pletyka, úgy terjed a saját sejtjeink között, elérve azt, hogy azok elpusztuljanak.

Az emberek már tudják, hogy az antibiotikumok nem hatnak vírusok esetében. De miért, ha mindkettő ugyanazt a megfázást okozza? Orvosként hogy tudod meghatározni azt, hogy melyik fajta fertőzésről van szó?

Mint az előbb is említettem, más a két ellenség módszere. Míg az egyik direkt támad, addig a másik, mint egy beépített ügynök, belülről bontja meg a rendszert. Az eredmény végül is hasonló, ezért is okoz nagy fejtörést az orvosoknak annak kiderítése, hogy melyik fertőzésről van szó. Hál' istennek a mai diagnosztika már lehetővé teszi, hogy ezekre a kérdésekre minél előbb választ kapjunk.

Miért veszélyesebbek a vírusok, mint a baktériumok? Miért nem kaphatók az antibiotikumok mellett ugyanolyan nagy számban antivirális szerek is?

Sokszor hangsúlyozzuk, hogy a racionális antibiotikum-használat mennyire fontos, de még így is rengeteg a feleslegesen felírt antibiotikum. Igaz, nagyobb a választék ezekből a készítményekből, mint az antivirális szerekből, és sokkal több baktériumok elleni anyagot is használunk, viszont a rezisztencia hasonló mértékű. Miért? Erre egyszerű a válasz. A mutáció az oka. Egy rossz pletyka is könnyebben formálódik egy bizonyos időn belül, mint bármelyik zsoldos katona.

A válaszaid alapján igen komplexnek tűnik az orvostudomány ezen ága. De igazából mi a különbség egy mikrobiológus, infektológus és egy epidemiológus között?

A mikrobiológus a mikroorganizmusok, baktériumok, vírusok és egyéb egysejtűek tanulmányozásával foglalkozik. Ezzel szemben az infektológusok a fertőző betegségekkel, az epidemiológusok pedig a fertőző betegségek terjedésével foglalkoznak. Tehát nem mindegy, hogy a szakácsról beszélünk-e, aki az ételt készíti, vagy a pincérről, aki az ételt szállítja ki, azaz mozgatja.

Az epidemiológia milyen kérdésekre keresi a választ? Mikor nevezhetünk egy betegséget fertőzőnek? Mi az a lappangási idő, és milyen mechanizmusok által fertőznek és terjednek ezek a megbetegedések?

Fertőző betegségről akkor beszélünk, ha a kórképet valami külső mikroorganizmus vagy egyéb kórokozó szervezetbe jutása idézi elő. A fertőzés történhet a nyálkahártyán, pl. légutakon, illetve az emésztőszervrendszeren vagy bőrön keresztül. Miután a kórokozó a szervezetbe jut, megkezdődik a lappangási vagy inkubációs idő. Ez minden fertőző betegségnek meghatározott tulajdonsága. Ez alatt az idő alatt a kórokozó szaporodik a szervezetben, és amikor eléri a kritikus mennyiséget, akkor elkezdi előidézni a betegségre jellemző tüneteket.

Maradjunk az aktualitásnál, milyen következményekkel járhat az alapvető tisztálkodási szabályok be nem tartása? A cseppfertőzésnek melyek a legkritikusabb pontjai?

A cseppfertőzéssel terjedő fertőző betegségekre az a jellemző, hogy a levegőben levő mikroorganizmusok bejutnak a szervezetbe. Köhögés, tüsszentés során ezek a fertőző ágensek a levegőbe kerülnek, onnan pedig a légutakon keresztül a szervezetbe. Amennyiben ezek a cseppecskék tárgyakra, evőeszközre vagy kézre jutnak, élelemmel és itallal is bevihetők a szervezetbe, sőt a bőrön keresztül is lejátszódhat ez a folyamat. Mindez attól is függ, hogy mennyire virulens kórokozóról van szó, tehát mennyire „életképes” az adott vírus. Ezért is fontos az alapos kézmosás és az arcunk érintésének elkerülése.

Szerinted miért alakulnak ki kb. tízévenként ezek a vírusos megbetegedések, mint pl. a sertés- vagy madárinfluenza, illetve a közelmúltban kialakult SARS vagy a mostani COVID-19?

Periódikusan megjelenő megbetegedéseket tapasztalunk. Ezeknek a pontos okát nem tudni, de szerintem több tényező együtthatása szükséges egy-egy nagyobb járvány kialakulásához. Minden fertőzés után minden szervezetben ellentestek keletkeznek. Ezek a kis „harcosok” megvédenek bennünket a következő fertőzés esetén a konkrét megbetegedéstől. A „saját katonáink” készenlétben várják a betolakodót. Évek során azonban lassan-lassan csökken ezeknek a mennyisége.

Másrészt az úgynevezett nyájeffektus is közrejátszik ebben. Mit jelent ez? A „nyáj” minden tagjában nem kell hogy kialakuljanak az ellentestek ahhoz, hogy megszűnjön vagy ne jöjjön létre egy nagyobb járvány. Az emberről emberre terjedő fertőző betegségek esetén, ha a többség rendelkezik ellentestekkel, akkor megszűnik a „láncreakció”, azaz a dominóeffektus.

Mi lesz a jövőben velünk, emberekkel? Tényleg nagyobb veszélyt jelent számunkra egy ilyen mikroszkopikus lény, mint egy aszteroida?

A mikroorganizmusokkal az a gond, hogy láthatatlan ellenségekről van szó, így sokan nem is tudnak vagy nem is akarnak kellőképpen védekezni ellenük. Egy ellenséges hadsereg esetén legálabb tudjuk, vagy sejtjük, hogy kivel állunk szemben, s az aszteroidát illetően is ugyanez a helyzet.

A megelőzés a legjobb módszer – ez bizonyított! Gondoljunk csak a nagyszüleink, dédszüleink idejében taroló gyerekbetegségekre, a torokgyíkra, szamárköhögésre, gyerekbénulásra vagy vérmérgezésre. Amióta azonban léteznek vakcinák ellenük, azóta megszűntek ezek a betegségek.

Erre a legjobb példa a fekete himlő. 1972-ben hazánkban volt az egyik utolsó járvány. Miután sikerült az embereket elkülöníteni egymástól, és vakcinával levédeni a közösséget, megszűnt. Azóta már kijelenthetjük, hogy a Földön megszűnt a fekete himlő. Napjainkban is valami hasonlóról van szó. Amennyiben otthon maradunk, nem lesz kitől elkapnunk és továbbadnunk a vírusokat, akkor az inkubációs idő duplájával számolva, megszűnik a járvány.

Mi a legkedvesebb tevékenységed a karantén ideje alatt?

Beszélgetünk a gyerekeimmel, akár telefonon, mert nincsenek a közelemben. Kertészkedem, olvasok, zenét hallgatok.

Nagyon fontosnak tartom, hogy csak meghatározott időben hallgassunk híreket. Egész nap ne csak ezzel a témával foglalkozzunk! Csináljunk olyasmit, amit mindig is szerettünk volna, de nem volt rá időnk ebben a nagy rohanásban. Nekünk, idősebb generációnak még vannak emlékeink a kilencvenes évekből, amikor a televízió előtt rettegtünk, hogy mi lesz. Akkor sem azon múlt a létünk, hogy percre kész információval rendelkezünk-e az adott szituációról. Pszichikailag nem lehet elviselni a nyomást, ha csak az adott problémával foglalkozunk. Hallgassuk meg a híreket, hiszen tudnunk kell, hogy mik a kötelező rendelkezések az adott napon. Maradjunk otthon, tartsuk be az előírt higiénés szabályokat és a törvényes rendelkezéseket, de próbáljuk lekötni az elménket olyan tevékenységekkel, amik kedvesek a lelkünknek.

Ha azt mondom liszt, cukor és olaj, mi az első dolog, amire asszociálsz?

Élesztő és vécépapír? Viccelek. Vagy mégsem?


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége