Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

KALANDTÚRA

A Magyarok Nagyasszonya-bazilika, Márianosztra, Magyarország

Európa, Mária-kegyhelyei

Czékus Borisz

2020. szeptember 21., 22:19

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Magyarok Nagyasszonya kegytemplom

Magyarok Nagyasszonya kegytemplom

A márianosztrai kegytemplom főoltára

A márianosztrai kegytemplom főoltára

A halálban megszűnt a különbség köztük és közöttünk – olvasható a márianosztrai rabtemető bejáratánál. 1352 óta temetkeztek ezen a helyen, de a Börzsöny dombjain lévő temető csak 1858-tól lett különleges. Ettől az évtől több mint egy évszázadon át a márianosztrai börtön őrzöttei és őrzői is ugyanaz a tölgyfa alatt leltek végső nyugalomra. Azt is mesélik, hogy itt nyugszanak a börtönben raboskodó női elítéltek elhalt gyermekei is. Az előkelő családok nemkívánatos, vagy gyengeelméjű fattyai is végül a rabtemetőben egy földkupac alá kerültek – jelöletlenül, névtelenül. A rabok fejfáira csak az azonosítási számuk került, a börtönt működtető szerzetes nővérek és orvosok halála után teljes nevük felkerült a keresztre és a falu halotti anyakönyvébe. Ilyen vegyes temetkezés nincs sehol máshol a világon. Ez teszi egyedülállóvá Márianosztrát, az itteni pálosokat és a magyar Büntetés-végrehajtás alkotta szokatlan háromszöget.

A valamikori kolostorépület ma fegyház

A valamikori kolostorépület ma fegyház

Cella Márianosztrán

Cella Márianosztrán

A márianosztrai rabtemető

A márianosztrai rabtemető

Pálos-történeti kiállítás

Pálos-történeti kiállítás

A Kapisztrán Szent János mellékoltár

A Kapisztrán Szent János mellékoltár

A Börzsönyi kisvasút márianosztrai megállója

A Börzsönyi kisvasút márianosztrai megállója

Egy 1352-ben kelt királyi rendelet értelmében földterületet és egy közeli romos vár köveit kapták a környéken térítő magyar pálosok, a rend alapításának centenáriuma alkalmából. I. Lajos király élete végéig mecénása volt a huszonévesen alapított kolostornak. Testi-lelki bajait kezelendő, gyakran a nosztrai pálosokhoz fordult. A templomot a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szenteltette fel. Így lett az épületegyüttes és a körülötte kiépülő falu Maria Nostra, azaz a Mi Máriánk. A nosztrai szerzetesek szigorú regulák között éltek. A középkorban itt élt szerzetesek az akkor létező talán legszigorúbb szerzetesi életmód szerint éltek: gyakran ostorozták magukat, az év meghatározott napjain/ünnepein kenyéren és vízen böjtöltek, éjjeleken át virrasztottak, napokra barlangokba vonultak, hogy elmélyüljenek gondolataikban. Kapisztrán Szent János, miután náluk járt, így írt róluk: Ha valaki szenteket akar látni, menjen Nosztrára.

A kolostor mindaddig működött, amíg Bécs 1786-ban fel nem oszlatta számos más szerzetesrenddel egyetemben. Az épületeket bezárták, kulcsaikat magukkal vitték a császár katonái. Évtizedekkel később kórházként funkcionált a kolostor, majd a katolikus egyház eladta a magyar államnak. 1858-tól női elítéltek töltötték büntetésüket a börtön falai között, később férfi fegyház lett. A fegyintézet híres volt a kötélfonásról és a labdagyártásról, 2010-ig varrtak labdákat az itteni elítéltek. A kommunista diktatúra idejében papbörtön volt – volt, hogy több mint száz pap raboskodott itt. A márianosztrai cellák rabja volt Göncz Árpád, Mindszenty József, Darvas Iván, Mensáros László, Zelk Zoltán, Bibó István, Kaiser Ede. A rendszerváltás évében kapta vissza a Magyar Pálos Rend a templomot és a környező birtokait, de a kolostorépület továbbra is a Büntetés-végrehajtás börtöneként üzemel.

A ma is álló márianosztrai kéttornyos bazilika nemsokára átadásának 300. évfordulóját fogja ünnepelni. 1729 nyarán kétnapos ünnepség keretében szentelték fel a barokk stílusú templomot. Az ünnepségre Márianosztrára érkezett a híres czestochowai Fekete Madonna hiteles másolata, amelyet indulása előtt hozzáértettek az eredeti kegyképhez, hogy annak csodatevő ereje eljusson Magyarországra is. Az évszázadok során több csoda és megmagyarázhatatlan gyógyulás történt a márianosztrai Fekete Madonna közbenjárására. A fából faragott oltárt és a hat mellékoltárt egy pálos szerzetes tervezte meg és faragta ki négy év alatt. A főoltár központi helyén a Fekete Madonna-kegykép áll. Tőle jobbra a pálosok fontos szentjei – Remete Szent Antal és Szent Jeromos, balra pedig Remete Szent Pál és Szent Ágoston szobrai vannak. A mellékoltárokat Remete Szent Pál, az Irgalmas Jézus öt szent sebe, Kapisztrán Szent János, Szent Hedvig, Szent András és Boldog Özséb tiszteletére emelték fel.

A kolostort (börtön) és a templomot szorosan egymás mellé építették, van egy közös faluk. Ennyi választja el a reményt a hittől és szeretettől. Nehéz elképzelni, hogy a szentmisén résztvevők gondolatai nem barangolnak át a szomszédos cellákba és fordítva. 150 év alatt e két teljesen különböző világ szétválaszthatatlanul összefonódott úgy az e világi életben, mint a halál utániban. Márianosztrán évente háromszor tartanak búcsút, ezek egyike a szeptember 15-ei Fájdalmas Szűzanya-búcsú.

Ne hagyj el, kérünk Mária!


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége