Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

„Minimegállapodás” nagy esélyekkel

Tóth Péter

2020. szeptember 8., 16:53

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Az amerikai kormányzat képviselőkkel folytatott két hosszadalmas tárgyalási menet után a szerb elnök és a koszovói kormányfő pénteken megállapodott abban, hogy gazdasági együttműködést létesít annak érdekében, hogy beruházásokat vonzzon a térségbe, és új munkahelyeket teremtsen. A megállapodás részleteinek kivesézése azonnal megkezdődött, de a botcsinálta és a szakavatott elemzők is számos kitétele kapcsán továbbra is gondban vannak.

Ami egyelőre biztosnak látszik, hogy az USA-nak sikerült egy olyan sokdimenziós megállapodást elérni, ami valójában csak számára kedvező. Akár így is értelmezhető mindez, ha a küszöbönálló elnökválasztás szemszögéből tekintünk rá. Tágabb kontextusban szemlélve ugyanis a megállapodást, érdemes azt a kitételét is megemlíteni, miszerint a gazdasági kapcsolatokról szóló megállapodásban az is benne foglaltatik, hogy Belgrád áthelyezi Jeruzsálembe az izraeli nagykövetségét, Pristina pedig elismeri Izraelt. Ennek nyomán várhatóan Izrael is elismeri Koszovó függetlenségét. A Trump-adminisztráció még 2017-ben elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és 2018-ban áthelyezte az amerikai nagykövetséget. Ez viszont a palesztinok és sok európai ország bírálatát is kiváltotta, mert továbbra sincs megoldás az izraeli–palesztin konfliktusra. Koszovó lehet az első, túlnyomórészt muzulmán ország, mely elismeri Izraelt, és ennek a fordítottja is igaz lesz. Trump a választási kampányban ezt a közel-keleti politikája diplomáciai sikereként könyvelhetné el. Vannak olyan vélemények, melyek szerint ezen kívül más jelentősége nincs is az egyezménynek.

KÍNÁT PRÓBÁLNÁK KISZORÍTANI?

A gazdaságinak nevezett megállapodás tisztán gazdasági része azonban valóban mindenki hasznára válna, ha megvalósulna. Trump közvetítésével ugyanis a felek formálisan kötelezettséget vállaltak, hogy megkezdik egy új vasúti hálózat és úthálózat kiépítését, ami megváltoztatja majd az egész térség arculatát. Nem mellesleg, Szerbia kijáratot kapna a tengerre azzal, hogy még egy közvetlen vasútvonalat kapna az Adriáig, Koszovó területén keresztül, Albánián át, Durres kikötőjéig. A Niš–Pristina autópálya szintén amerikai finanszírozással épülne. Megállapodtak abban is, hogy Belgrádban képviseletet nyit az Amerikai Fejlesztési Alap, ami az első ilyen lesz a térségben, így növeli majd Szerbia vonzerejét a befektetők szempontjából. A washingtoni küldöttség tagjaként a szerb pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy egy 60 milliárd dolláros költségvetésű alapról van szó, mely nemcsak az infrastrukturális fejlesztésekhez, de a kis- és középvállalkozásoknak is kedvező hiteleket folyósít majd.

Ha más, korábban megkezdett és a kínaiak által hitelezett vagy támogatott projektumok a kínai áruforgalom zavartalanabbá tételét célozzák, akkor erre most úgy is tekinthetünk, hogy az USA is építtet magának utakat, hogy ha majd a koszovói bányakincsekre az amerikai cégek „rátenyerelnek”, könnyebben „mozogjanak”.

Szintén nem mellékesen, abban is megállapodtak, hogy a felek a legkorszerűbb eljárásokkal próbálják kiszűrni a biztonsági kockázatokat a határátkelőkön. Közismerten a kábítószer- és embercsempészek kedvelt útvonala húzódik a térségben. A korszerűsítés pedig az útvonalakat járhatóbbá téve talán a csempészek „munkáját” is megkönnyíti. Ez is lényegében kétélű kard.

BALKÁNI SCHENGEN

A Washingtonban aláírt megállapodás értelmében Pristina csatlakozik a „mini Schengen” kezdeményezéshez. A vámmentes nyugat-balkáni térség kialakítása szerb kezdeményezés, és az EU mintájára az emberek, szolgáltatások, áruk és a tőke szabad mozgása jellemezné. A kép akkor lenne teljes, ha a kezdeményezéshez Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Albánia is csatlakozna. De amennyiben a koszovói fél betartja a megállapodásban rögzítetteket, a közeljövőben nem kell attól tartani, hogy ismét a szerbiai exportot ellehetetlenítő vámokat vezetnek be. Mint ismeretes, legutóbb az ilyen korlátozások mintegy 500 millió eurós exportkiesést okoztak Szerbiának.

A kormányfő a megállapodást itthonról értékelve sietett hangsúlyozni, hogy Szerbia továbbra is jó kapcsolatok ápolására törekszik Kínával és Oroszországgal is, a megegyezés nem ellenük szól. Azt is sikernek minősítette, hogy eredetileg szerepelt a szerződésben, hogy Szerbia diverzifikálja energiaellátását, ami azt jelentette volna, hogy az orosz gázon kívül amerikai cseppfolyós gázt is vásárolna, de ezt a tételt a szerb elnöknek sikerült kivédenie azzal az indokkal, hogy nem háríthatja át az állampolgárokra a nyilvánvalóan magasabb energiaköltségeket. Lényegében ezzel is kibújik a szög az ovális iroda zsákjából: az USA saját cégeit, nagyvállalatait szeretné segíteni a piacszerzésben. Összességében azonban mindez gazdaságilag jót hozhat országunknak a jövőben. Kérdés, hogy a gyakorlatban mit sikerül megvalósítani, és a „szerződő felek” mennyire fogják betartani vállalt kötelezettségeiket.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége