2021. január 28., csütörtök

Angyal Bandi a Telecskai-dombokon

„Zúg az erdő, zúg a mező, Vajon ki zúgatja? Talán bizony Angyal Bandi, sej-haj, a lovát itatja…” (Népköltés)

A legkorábbról ismert magyar betyár vélhetően soha nem járt a mai Vajdaság területén, de a Telecskai-dombok egyik települését róla nevezte el a népi emlékezet. A nép egyébként is kedvelte a betyárok köré szőtt legendákat, felnézett a zsiványokra, pedig csak rablók voltak, mint a hozzájuk hasonló lovas útonállók világszerte.

Gyerekkoromban a falunkhoz legközelebb eső vasútállomás Angyalbandin volt.  A településnek ez soha nem volt a hivatalos neve, viszont a Szabadka–Cservenka vasúti szakasznak és a megállónak igen. A falut Andrástelkeként emlegették, meg Roglaticának, egy „l”-hanggal megtoldva a szerb Gornja Rogatica elnevezést. Ám ha a líkai telepesek falvában lévő vasútállomásra tartottunk, nyáron szekéren, télen ló vontatta szánkón, Angyalbandira mentünk. Az állomás közelében állt egy kocsma, majdnem vasúti resti, ami meg a Hajduk Veljko nevet viselte. A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok, úgymond szerb cowboyok voltak, akiktől nem állt távol az útonállás, de katonaként is szívesen alkalmazták őket. Egyikük volt Hajduk Veljko Petrović (1780–1813). Angyal Bandi, polgári nevén Szentmártonyi Ónody András (1760–1806) Veljkóhoz hasonlóan gazdagságban született, és ugyancsak törvényen kívüli életet folytatott. Ha a két kortárs találkozik Roglaticán, bizonyára nem marad el a vonatrablás, de az ő korukban se vasút, se Roglatica nem létezett, miként ma már se a kocsma, se a vasút nem található ott.

JELES MAGYAR BETYÁROK

Angyal Bandi
Angyal Bandi

Angyal Bandi gazdag családban született, szegényen nősült, ragadványnevét első felesége Angyal nevezetű felmenőiről kaphatta. Húszévesen már ismert bűnöző, lótolvaj, vásárok fosztogatója. Alig tudtak valamit rábizonyítani, mégis nyolc év fegyházat, kényszermunkát varrtak a nyakába. Büntetését enyhítették, következő alkalommal súlyosbították, de több bűncselekményt nemesi származásának köszönhetően megúszott. Haláláról számos legenda szól, tény, hogy fertőzéses kelésbe pusztult bele, amit ma egy antibiotikumos kezeléssel megúszott volna.

Életéről népszínmű, Jókai Mór elbeszélése, számos monda, legenda, népdal szól, hiszen mégis Angyal Bandi volt az első magyar betyár.

Bogár Imre (1842–1862) Szabó Imreként született, marhákat őrzött, miként Hajduk Veljko is, de nem volt valami jó bojtár, ökrök tűntek el a keze alatt, ezért tömlöcbe került. Familiáris bandát szervezett, akárcsak a Dalton fivérek az Óperencián túl, a legismertebb lovas betyárnak számított. Mindössze húszévesen került a törvény kezére, és nyomban ki is végezték.

Emlékét a nép a Zavaros a Tisza, nem akar apadni kezdetű balladában örökítette meg.

Hozzá hasonlóan a népköltészet vette szájára Geszti (Geszten, Gesztely) Jóskát, mondák, ponyvaregények is születtek életéről. Amiről kevés tény ismeretes. Az 1840-es években már börtöntöltelék volt, a forradalom idején szabadult, és harcolt a császári seregek ellen, majd 1850-ben újra elfogták és börtönbe vetették. A várbörtönből az oroszlánerejű betyár meglógott, üldözése során agyonlőtték. Alakja vélhetően föltűnik Móricz Zsigmond Betyár című regényében.

Jáger Jóska (1786–1813) egy juhász fiaként látta meg a napvilágot. Felcseperedve 11 társával kezdte betyárcsínyeit elkövetni, amelyek súlyáról tanúskodik, hogy Jóskát 27 évesen fölkötötték, társai közül Bögi Miskát Szarvas Jancsival együtt főbe lőtték.

Rózsa Sándor
Rózsa Sándor

Talán a legismertebb magyar betyár Rózsa Sándor (1813–1878), a szegényeket pártfogoló Robin Hood kései, hazai alaköltése. Róla szinte minden tudható, ezért nem is foglalkozunk itt vele hosszabban. Mindössze annyit kell még megjegyeznünk, hogy amit Rózsa Sándor alakjáról tudni vélünk, nem biztos, hogy helytálló. Legendájának irodalmi és filmes feldolgozói hasonló mennyiségben merítettek a népképzeletből, mint a dokumentált valóságból. 

Savanyó Jóska, a bakonyi betyár
Savanyó Jóska, a bakonyi betyár

Savanyó József (1841–1907), Savanyú, vagy Savanyó Jóska néven híresült el, apja számadó juhász volt, fia viszont birkatolvaj. Bandájával különös kegyetlenséggel fosztogatott. Többször a törvény horgára akad, de igazán komoly fogást nem találtak rajta. Miután társaival gyilkosságba keveredett, ráadásul az áldozat állami hivatalnok volt, az ország lekeresettebb betyárjává lépett elő. Mint ahogy rendje-módja diktálja, elfogták, elítélték, de a gyilkosságban nem volt vétkes, így csak börtönt kapott. Szabadulását követően szabómesterségre váltott, majd hamarosan öngyilkos lett. Hátrahagyott üzenete szerint az óriási fájdalmakat okozó reumája miatt.

A jóképű Sobri Jóska
A jóképű Sobri Jóska

Rózsa Sándor után Sobri Jóska (Pap József 1810–1837) volt a legnépszerűbb betyárvezér. Halálát követően még fél évszázadon át azt terjesztették róla, hogy él. Ragadványnevét édesapja szülőfalujáról (Sobor) kapta. Fiatalon puszta hetvenkedésből disznót lopott, amiért két évre börtönbe vetették. Ott tanult meg rabtársától írni-olvasni. Szabadulása után mindössze néhány évig betyárkodott, országosan ismertté vált, legendákat szőttek róla. Így haláláról is mendemondák terjedtek: elfogták és kivégezték, kelepcébe esett és szíven lőtte magát, átszökött Szlavóniába és új életet kezdett stb.

Zöld Marci, a ponyvahős
Zöld Marci, a ponyvahős

A betyárok tettei és legendái ihletői voltak a népképzeletnek és az íróknak egyaránt. Zöld Marci (1790?–1816) történetéből drámát majd verset írt Petőfi Sándor, megihlette Jókai Mórt, Gaal Józsefet és Körmendi Lajost, meg egy sor ponyvaszerzőt. Patkó Bandi pedig eleve egy kitalált, a népköltészet által teremtett betyár.

BETYÁRHIERARCHIA

Ma is használjuk a kapcabetyár kifejezést, leginkább anélkül, hogy tisztában lennénk a szó jelentésével. Ők a betyártársadalom páriái, alja népség, amely képes alvó társától a kapcát is ellopni. Magasabb szintet értek el a házásó betyárok, akik beásták magukat a vályogházak éléstárába. A talpas, vagy gyalog betyárok lóval megközelíthetetlen helyeken garázdálkodtak, a lovas betyárok pedig zömmel az Alföldön fosztogattak.  Angyal Bandi is közéjük tartozott.

(Forrás és illusztráció: Wikipédia)

Bácsgyulafalván azt mesélték, hogy Angyal Bandi ide, a löszfalba rejtette a gazdagoktól ellopott lovakat, hogy később azokat a  szegényeknek adja
Bácsgyulafalván azt mesélték, hogy Angyal Bandi ide, a löszfalba rejtette a gazdagoktól ellopott lovakat, hogy később azokat a szegényeknek adja

Ludason úgy tudják, a tó közepén volt egy sziget, s amikor Rózsa Sándor bajba került, oda úszott át és ott rejtőzött el a csendőrök elől (Fotó: Gergely Árpád)
Ludason úgy tudják, a tó közepén volt egy sziget, s amikor Rózsa Sándor bajba került, oda úszott át és ott rejtőzött el a csendőrök elől (Fotó: Gergely Árpád)

A legenda szerint Rózsa Sándor itt, a Ludas és Kispiac közötti úton támadta meg az erre kocsikázó császár kíséretét (Fotó: Gergely Árpád)
A legenda szerint Rózsa Sándor itt, a Ludas és Kispiac közötti úton támadta meg az erre kocsikázó császár kíséretét (Fotó: Gergely Árpád)