A szegedi rakparti posztapokaliptikus panorámaképe tárul elénk a www.szegedvision.hu oldalon. A Szeged Vision egy Széchenyi 2020 pályázati támogatással megvalósult szemléletformáló projekt, fő célja beszélgetést katalizálni helyi fejlesztésekről, melyben nagyobb hangsúlyt kap a közösségi közlekedés, valamint az akadálymentesített gyalogos és kerékpáros közlekedés. A grafikusok, klímakutatók, környezetvédelmi szakértők véleményét kikérve készítették el azt, hogy nagy valószínűséggel 2050-ben milyen körülmények közepette élnek majd a szegediek (is), s igencsak zord jövőt vázoltak fel, ami alapján a Tisza által kettészelt város posztapokaliptikus sci-fik forgatási helyszínévé válhat 2050-re, s figyelmeztetnek, hogy fennáll az elsivatagosodás veszélye, a Tisza is csak patakként csörgedez majd a város közepén, olyan nagy lehet addigra a csapadékhiány a Szeged Vision elképzelése szerint. Ennek nyomában munkahelyek szűnhetnek meg, és a régió mezőgazdasága súlyos csapást szenvedhet el a szárazság miatt.
***
Az idén 75 éve, hogy az Egyesült Államok, az emberiség (had)történetében először (és remélhetőleg utoljára) atombombát dobott az akkoriban vele hadban álló Japán területére, Hirosima és Nagaszaki városokra. A History kábeltelevíziós csatorna programjában, de az interneten is megemlékezik az emberiség történelmében egyfajta mérföldkőnek számító eseményről. A www.tinyurl.com/y5ku7ynq oldalon a két városról a bomba ledobása előtt és utána készített fotókkal illusztrálja a 20 kilotonnás bombák pusztító hatását.
***
A II. világháborús történelem egyik kevésbé említett tragikus eseménye a Porajmos, vagyis magyarul a roma holokauszt, amiről minden évben augusztus 2-án emlékeznek meg világszerte. A porajmos a második világháborúban a Harmadik Birodalom által a cigányok körében végrehajtott etnikai tisztogatás. Mivel a cigányság kevésbé volt szervezett, mint a zsidóság, és mivel sokukat mindenféle nyilvántartásba vétel nélkül gyilkolták meg, az áldozatok számát nehezebb megállapítani; a becslések 200 000-től 2 000 000-ig terjednek. A zsidó holokauszt árnyékában a porajmos sokáig ismeretlen maradt a közvélemény előtt.
Helmut Schmidt német kancellár 1982-ben elismerte ugyan a porajmos, a cigány holokauszt tényét, de a cigányságot csak az 1990-es évek elején, Ian Hancock angliai roma polgárjogi aktivista publikációi nyomán kezdték a náci rendszer áldozatai közé számítani. Ugyanakkor a cigányok nem kaptak a zsidókéval összemérhető kárpótlást az atrocitások után. Az interneten számos emlékoldal emlékezik meg a tisztogatások áldozatairól, amik közül la legkomplettebb talán a Ternype a Nemzetközi Roma Ifjúsági Hálózat oldala (www.2august.eu). A 2010-ben alakult szervezet Albánia, Bulgária, Németország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Spanyolország területéről tömöríti maga köré a roma fiatalokat.
***
Egyrészt sötét és komor, ugyanakkor viszont a végére felemelő reménykeltő az egyik amerikai, digitális vizuális elemeket gyártó stúdió Hope (remény) (www.blackrainbow.la/hope) című audio-vizuális kísérlete, amely, ebben a válságos és összetett időszakban reményt próbál adni a világon élő emberek számára, mert mint ahogyan állítják, az emberiség számos krízist túlélt már, s így a mostanit is előbb-utóbb túl fogja élni.
