Médiakörökben igencsak felkorbácsolta a kedélyeket az a levél, amelyet az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségének tagjai intéztek a Vajdasági RTV vezetőségéhez. Felkeresésünkre a kollégák többször is hangsúlyozták, egy alulról szerveződő,
minden hatástól független kezdeményezésről van szó, amelynek célja a kisebbségi tájékoztatás létjogosultságának fenntartása. Az évek óta tartó létszámstop és a megüresedő munkakörök nem megfelelő betöltése miatt ugyanis olyan helyzetbe kerültek a kisebbségi szerkesztőségek, amelyek gyakorlatilag ellehetetlenítették a közszolgálati feladatok ellátását – mondták lapunknak a rádió munkatársai, akik a kezdeményezés sikerességének reményében a kollektív fellépés lehetőségét kérték napilapunktól.
MEDDIG TART KI A 16 NYELVEN BESZÉLŐ CSODA?
Az utóbbi négy hónapban négy munkatársat veszített az Újvidéki Rádió magyar szerkesztősége és a bejelentések szerint augusztus 31-étől újabb 6-8 fiataltól kell megválniuk. Mint ismeretes, a Vajdasági RTV az évek óta húzódó létszámstopból adódó gondjait azzal próbálta enyhíteni, hogy ügynökségeken keresztül mintegy 250 munkatársat alkalmazott különböző feladatkörökre. A bejelentések szerint azonban szeptember elejétől nem veszik igénybe az ügynökségek szolgáltatásait. A kormány 50 ember alkalmazását ugyan engedélyezte a vezetőségnek, de 200, zömében fiatal továbbra is munka nélkül marad. A 36 fős magyar szerkesztőség az intézkedések miatt több mint 10 embert veszítene, és ígéretek szintjén kettőt nyerne.
Ilyen kisszámú foglalkoztatottal pedig már nem tartható fenn a közszolgálatiság kritériumainak eleget tevő 24 órás program
– hangsúlyozták a kollégák, akik szerint a tervezett elbocsátásokról a mai napig nem értesítették az érintetteket.
A magyar szerkesztőség munkatársai kiemelték, hogy a vezetőség folyamatosan figyelmen kívül hagyja a részarányos foglalkoztatás által szavatolt jogokat is. Állításaik szerint „az 1400 alkalmazottból jó, ha 200 különböző nemzeti kisebbséghez tartozó foglalkoztatott van”. A televíziós és rádiós magyar szerkesztőségek mintegy 65, a ruszin és a szlovák szerkesztőségek pedig körülbelül 25 munkatárssal dolgoznak, a horvát és a román műsorok viszont egy-egy ember munkájának köszönhetően valósulnak meg. Mindez annak ellenére történik, hogy a kisebbségi tájékoztatás külön támogatásban részesül mind országos, mind uniós szinten is – vázolták a helyzetet a kollégák, akik szerint „az RTV vezetőségének káderpolitikája az elmúlt 2-3 évben de facto a kisebbségi szerkesztőségek szétveréséhez
vezetett”.
Az Újvidéki Rádió munkatársai emlékeztettek arra is, hogy a nemzeti kisebbségeknek alkotmányos joga az anyanyelven való tájékoztatás, ráadásul adófizető polgárokként ezt fizetik is. A magyar szerkesztőség tagjai írásos formában továbbították aggályaikat a Vajdasági RTV vezetősége felé. Állítják ugyanis, hogy a vezetőség semmiféle párbeszédet nem folytat a dolgozóival. „A kisebbségi szerkesztőségek olyanok, mint az utolsó lyuk a furulyán” – mondták a magyar kollégák. A kezdeményezésüket a többi kisebbségi szerkesztőség is támogatja: szerda estig 37-en írták alá a dokumentumot.
VÁLASZRA VÁRVA
A felmondásokról szó volt az Újvidéki Rádió Hangadó Szerda című műsorában is, ahol Szántó Muci Márta vendége Klemm József volt. A vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta, hogy a közmédiumok finanszírozása már évek óta rendezetlen, a médiaházak igazgatóbizottságai ugyanis a mai napig nem tudják a gyakorlatban érvényesíteni azon törvényes jogaikat, hogy maguk határozzák meg az előfizetés nagyságát. Emellett a tartományban befolyt előfizetések 70 százalékával rendelkezik a Vajdasági RTV, a maradék 30 százalékot pedig a Szerbiai RTV számlájára kötelesek átutalni – részletezte Klemm. Kiemelte azt is, hogy a működési költségek felét fedik az előfizetések, a többit pedig támogatásokból biztosítják. A költségvetésből eddig 900 millió dinárt kapott a Vajdasági RTV, ám az idén a járvány következtében bevezetett megszorítások miatt 700 millió dinárra csökkentették a támogatást. Jelenleg tehát a médiaház számláján nincs annyi pénz, amennyi az ügynökségeknek kiírt versenypályázat megvalósításához szükséges lenne. Abban bíznak, hogy az új kormány megalakulását követően folytatni tudják a tárgyalásokat, és visszakaphatják a lefaragott 200 milliós támogatást: ebben az esetben kiírnák a versenypályázatot, és az ügynökségek által újra foglalkoztatni tudnák a fiatal munkatársakat – mondta a vezérigazgató-helyettes. Hangsúlyozta, hogy a megegyezés szerint az ügynökségek műszaki feleslegként válnak meg augusztus 31-én a Vajdasági RTV munkatársaitól, aminek révén a következő 6 hónapban a fiatalok jogosultak lesznek a fizetésük 65 százalékára. Klemm szerint a Vajdasági RTV vezetőségének jelenlegi célja, hogy ebben az időszakban elhárítsák a problémákat, és az utcára került fiatalok visszakerüljenek a munkakörükbe. Munkájukra ugyanis nagy szükség
van ahhoz, hogy mind a kisebbségi, mind többségi nemzet műsorai megvalósuljanak – erősítette meg a szerkesztőségek
álláspontját a vezérigazgató-helyettes.
Nem hivatalos információink szerint a vezetőség személyesen is megválaszolta az Újvidéki Rádió munkatársainak kérdéseit.
A csütörtökön megtartott szerkesztőségi gyűlésen többek között arról is tájékoztatta az alkalmazottakat, hogy a jelen gazdasági helyzet miatt kénytelenek véghezvinni a leépítéseket.
