Több tízmilliárd dollárt kell hirtelenjében összekaparnia a Microsoftnak, hogy nyélbe üsse eddigi legnagyobb üzletét. Az amerikai szoftveróriás ugyanis a kínai ByteDance vállalathoz tartozó TikTok közösségi médiaplatform (videomegosztó) egyesült államokbeli ágazatának megvásárlásáról tárgyal. Nem kizárt azonban, hogy még ennél is többről van szó, vagyis arról, hogy meg akarja szerezni a TikTok egészét, tehát annak minden részlegét a világon.
Ez egyelőre csak piaci pletyka, miként az is, hogy sikeres alku esetén alighanem legalább 50, legfeljebb 80 milliárd dollárt kellene kipengetni vételárként a teljes videomegosztóért. Az viszont tény, hogy a Microsoftnak szeptember 15-éig le kell zárni az amerikai részleg megszerzéséről szóló tárgyalásokat. Ha csak erre a TikTok-ágra sikerülne rátenni a kezét, még úgy is 20-30 milliárd dollárt kellene kifizetni, ami még így is minden idők egyik legnagyobb felvásárlásával érne fel a Microsoftnál.
Már ezzel a vásárlással is bekerülne a legnépszerűbb amerikai közösségi platformok világába, ahol ugyan kíméletlen a verseny, de óriási profitokra lehet szert tenni. A TikTok ráadásul jelenleg a leggyorsabban növekvő közösségi média mind az amerikai, mind a globális piacon. Csak az USA-ban 80 millióan használják, de az is lehet, hogy százmillióan. Legalább ilyen fontos tényező, hogy a felhasználók többsége fiatal. A TikTok árbevétele az idén egymilliárd dollár, jövőre pedig már hatmilliárd dollár lehet az Egyesült Államokban, a cég értéke pedig akár a 200 milliárd dollárt is elérheti három éven belül.
A várakozások szerint három héten belül megszülethet a megállapodás, amiben Donald Trump amerikai elnök is érdekelt. Ha azonban az üzlet meghiúsulna, a TikToknak abba kellene hagynia tevékenységét az Egyesült Államokban. Trump ugyanis augusztus 6-án rendeletben tiltotta meg az amerikai állampolgároknak és cégeknek, hogy (üzleti) kapcsolatot tartsanak a TikTokkal, illetve gazdájával, a ByteDance vállalattal, valamint a WeChat mobiltelefonos üzenőalkalmazással és működtető-tulajdonosával, a szintén kínai TenCent céggel. (A tilalom szeptember 20-án lép életbe.). Trump azzal is megfenyegette a TenCentet, hogy ki kell vonulnia a New York-i tőzsdéről, ha nem adja át könyvelési adatait az amerikai hatóságoknak. A bejelentés hatására a TenCent-részvények árfolyama New Yorkban azonnal tíz, Hongkongban pedig hét százalékot zuhant a tőzsdén.
A két kínai cégre azért szállt rá Washington, mert szerinte amerikai állampolgárok adatait adják át a pekingi kommunista vezetésnek (lényegében az ottani titkosszolgálatoknak, vagyis kémkednek). Az érintett két vállalkozás cáfolja ezt.
A Kína-ellenes lépések széles körű társadalmi és politikai támogatást is élveznek. Így aligha meglepő, hogy múlt csütörtökön az amerikai kongresszus (törvényhozás) felső háza (szenátus) megszavazta azt a kétpárti törvényjavaslatot, amely megtiltja a TikTok közösségi alkalmazás telepítését a kormányzati munkatársak, továbbá a kongresszus tagjainak mobiltelefonjára és számítógépére.
A cég elleni támadás hátterében azonban nemcsak a kémkedés gyanúja áll, hanem más is. Például az a tény, hogy a TikTok tulajdonosa azok közé – a jelenleg még kevés – kínai vállalatok közé tartozik, amelyeknek sikerült már-már világméretű virtuális birodalmat létrehozniuk. Ez pedig sokaknak nem tetszik az USA-ban. És nemcsak az ottani konkurens cégeknek, köztük a Google-nak, Facebooknak, Snapchatnek vagy a Twitternek, hanem a lakosság jó részének és a politikai elit zömének sem.
A tiltó és felvásárlási akció lényegében abból a társadalmi-politikai konszenzusból fakad, hogy végső ideje útját állni Kína világhódító törekvéseinek, mert azok egyre jobban fenyegetik az amerikai szuperhatalmi érdekeket. Peking azonban nem hagyja magát. Már ellencsapással fenyegette meg Washingtont arra az esetre, ha megfosztják a kínai tulajdonosokat a TikToktól.
Ezzel az érvvel aligha győzi meg az amerikai kormányzatot, hiszen annak egyéb szándékai is lehetnek. Sőt úgy tűnik, hogy jelen esetben nem is elsősorban az üzleti megfontolások az elsődlegesek. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy az Egyesült Államok az idegen, így a kínai cégektől és befolyástól mentes „saját” internetet szeretne. Mark Pompeo amerikai külügyminiszter a minap legalábbis hazája „tiszta” internetvilágáról beszélt.
Víziója nagyon emlékeztet a világhálóról vallott orosz és kínai felfogásra, amely szerint a nemzeti kormányok szabhatják meg, hogy az országban mihez férhetnek hozzá a felhasználók, akiknek személyes adataiba a hatalom (a titkosszolgálatok segítségével) bármikor belenézhet.
