2021. január 23., szombat

Szívfájdalom: így dönthetjük el, hogy stressz vagy betegség okozza

Illusztráció

A mellkasi fájdalom és szorítás érzése igen ijesztő lehet annak, aki megtapasztalja, különösen, ha nem világos, hogy stressz, pánik szindróma vagy szívprobléma okozza-e a panaszt.

A tartós szorongás és a pánikbetegség igen gyakran produkál olyan tüneteket mint a mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés és a dezorientáltság, amelyek mind felvethetik a szívbetegség gyanúját is. Aki attól tart, hogy a szíve okozza a fájdalmat, jó, ha tisztában van a pánik miatt kialakuló mellkasi panasz jellemzőivel:

  •  Ez a mellkasi fájdalom jellemzően éles, hirtelen kezdődik, gyakran akkor, amikor az érintett fizikailag nem aktív. (Bár az esetek kb. 10%-ában ezzel ellentétesen, lassan, fokozatosan alakul ki.)
  •  Gyakori, hogy előtte az érintett nagyobb stresszt, idegességet él meg.
  •  A fájdalom kb. 10 percig tart, de a kísérő tünetek tovább fennmaradhatnak.
  •  Jobbára lokalizálódik a mellkasban a fájdalom.
  •  Hiperventilláció jelentkezik: a nagyon gyors, felületes légvétel csökkenti a vér szén-dioxid-szintjét, ami zavartságot, végtagzsibbadást és mellkasi szorítást is okozhat.

Mikor gyanakodhatunk szívproblémára?

A szívprobléma miatt kialakuló mellkasi panasznak is vannak bizonyos jellemzői:

  •  Jellemzően akkor alakul ki, amikor az érintett aktív.
  •  Lassan alakul ki a panasz, és egyre fokozódik.
  •  A fájdalom „átvándorol” más testrészekbe is, például a vállra, az állkapocsra és a karra.
  •  A szorongás miatt a mellkasi fájdalom éles, a szívproblémánál viszont inkább nyomás, szorítás érzékelhető.

Ugyanakkor a pánikszindróma a kardiovaszkuláris rendszerben is eredményezhet fizikai reakciókat, ezek a következők lehetnek:

  •  szívkoszorúérgörcs,
  •  megnövekedett oxigénigény a szívben,
  •  felszökő vérnyomás,
  •  kiugró pulzus.

Azok a személyek, akik szoronganak, lehetnek egyben szívbetegek is, illetve a pánikszindróma súlyosbíthatja is a szív- és érrendszeri betegségeket.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A mellkasi fájdalom – különösen, ha előzmény nélkül jelentkezik – olyan figyelmeztető jel, ami miatt sokan fordulnak orvoshoz. A kardiológusok szerint ezt igen jól teszik, hiszen valamilyen úton mindenképpen el kell indulniuk. Ha a vizit, a nyugalmi és terheléses EKG-vizsgálat, a szívultrahang és a laborvizsgálatok nem mutatnak kardiovaszkuláris eltérést, érdemes elindulni egy pszichés, mentális gondozás felé, amely akár a pánikszindrómát vagy a kezeletlen stresszt teheti kezelhetővé.

Ha azonban kiderül, hogy valóban van kardiológiai oka a mellkasi fájdalomnak, idejekorán megkezdhetjük a kezelést, amellyel akár súlyos következményeket is megelőzhetünk. Ebben a kezelésben segíthet az életmódorvoslás is, amelynek kezdeti felmérése során az életmódunkban rejlő táplálkozási rizikófaktorokra éppúgy fény derül, mint a fizikai aktivitásunk vagy a mentális egészségünk állapotára. A jó hír, hogy az életmódorvoslás akkor is rengeteget tud segíteni – a kardiológiai kezelésen túl –, ha diagnosztizált szív- és érrendszeri probléma jelenti az alapbetegséget.