A méhészek számára augusztus elején zárul a termelési év. A számvetés ideje ez, amikor már a jövő évre is gondolni kell. De négy gyenge év után – ráadásul járványhelyzetben – nem könnyű tervezni. A bánáti méhészek azt tapasztalják, hogy a járvány óta megnövekedett a méz iránti érdeklődés.
A méhesben mindig van munka (Kecskés István felvétele)
A méz pörgetésének az ideje lezárult, de a méhészeknek persze akad munka a méhesekben. Vannak, akik az anyákat cserélik, kezdődhet a kártevők irtása a kaptárokban, és persze az etetés, aminek a kiadásait az enyhe telek folyamatosan növelik. A koronavírus-járvány szerencsére nem okozott gondot a tordai méhészeknek. A mozgáskorlátozás sem, hiszen mindenki a saját udvarában, kertjében tartja a méheit. Sajnos Bánátban egyre több üres ház telke használható erre a célra.
– A koronavírus nem okozott kárt, mert érezhetően megnövekedett a mézfogyasztás. Ez különösen a májusi időszakban volt tapasztalható. Pedig akkor még nem volt akácmézünk, a napraforgómézből már kifogytunk, viszont elkezdték keresni a mézet. Tehát egy kis pozitívum is volt ebben, abból a részből, hogy el tudtuk adni a meglévő készletünket – mondta Matyis József, a Tordai Méhészek Egyesületének az elnöke.
A méhészek – immár negyedik éve – elégedetlenek a hozammal. Az idén akácmézből szinte semmi sem lett, a napraforgó hozama is gyengébb. A méhészet azonban mezőgazdaság-függő. Ha elfagy az akác (mint az idén) vagy pedig gyengébb a napraforgó, akkor az meghatározza a mézhozamot is. Három évtizeddel ezelőtt még évente háromszor, négyszer pörgettek. Mert akkor még tarlóvirág is volt. Az utóbbi években viszont már legjobb esetben is csak kétszer ürítik a kaptárokat.
Tordán nagy hagyománya van a méhészetnek. Jelenleg 12-en méhészkednek, ketten főállásban, a többiek pedig mellékkereset céljából méhészkednek. A Prosperitati Alapítvány pályázatainak, valamint Bégaszentgyörgy község támogatásainak is köszönhetően megmaradt ez a tevékenység.
– Inkább hobbiként csinálom. Szeretetből a méhek iránt, a természet iránt. Ezért foglalkozom velük és nem fogom feladni, mindaddig, míg az erőm bírja. Egyedül végzek mindent. Nehéz, nőként fizikailag nehéz, de megpróbálom, technikai fölszereléssel megoldani, hogy ne kelljen sokat cipekedni. Magam pörgetek. Kaptam a községtől is támogatást mint egyedül élő nő. Abból vettem lépleszedő gépet, ami nagyon nagy segítség. Úgyhogy az idén is egyedül képes voltam elvégezni az ötven méhcsalád körüli munkát – hallottuk a tordai Korom Zsuzsától.
A méz átvételi árával a méhészek nincsenek megelégedve. Nagyban két eurót fizetnek kilójáért, a piacon pedig 5-7 euróért árulják, attól függően, hogy akác-, virág- vagy napraforgómézről van-e szó. Emiatt – különösen a kisebb termelők – a piacokon értékesítik a mézet.
Vajdaságban 2200, Közép-Bánátban pedig mintegy négyszáz méhész van. A mézfogyasztást illetően Szerbia az európai ranglétra alján van. Az évi átlagfogyasztás az országban személyenként 350-700 gramm, Nyugat-Európában pedig ez 4-7 kiló.
