A Németországba érkező nyugat-balkáni munkavállalóknak több mint a fele szakképzett munkaerőként dolgozik – derült ki a német munkaügyi piackutató intézet (IAB) tanulmányából.
Mint a Deutsche Welle jelentette, a nyugat-balkáni térségre vonatkozó külön szabályozás szerint megkötött munkaszerződések 54 százaléka szerint szakképzett személyek vállalnak munkát. A következő képzettségi szinten levők, azaz a szakemberek és a szakértők aránya csak mintegy 4 százalék, a kisegítő munkaerőé pedig 42 százalék.
Az Európai Unión kívüli országokból – Albániából, Bosznia-Hercegovinából, Montenegróból, Észak-Macedóniából, Szerbiából és Koszovóból – érkező munkavállalók a régióra érvényes szabályok alapján kaphatnak állást. Ennek feltétele egy munkáltatói nyilatkozat arról, hogy foglalkoztatni szándékozza őket. Semmiféle képesítés nem szükséges. Ez az előírás, mint ismeretes, eredetileg 2020 végéig lett volna érvényes, de a múlt havi hírek szerint 2023-ig meghosszabbították, ami nagy visszhangra talált a térség országaiban, és az emberek a jó kereset reményében – legalábbis a járvány kitörése előtt – egyre nagyobb számban indultak meg Németország felé.
Tanulmányában az IAB a 2016-os és a 2017-es évet vizsgálta, és megállapította, hogy ebben a két évben a németországi munkát vállaló nyugat-balkániak 73 százaléka 40 évesnél fiatalabb volt, és hogy 86 százalékban férfiak döntöttek a Németországba való utazás mellett. Utóbbinak az a legfőbb oka, hogy az építőiparban különösen nagy szükség volt friss munkaerőre. Az érkezők 44 százaléka ebben az ágazatban helyezkedett el. A térségünkből ideiglenesen munkát vállalók 13 százaléka a szállodaiparban, éttermekben kapott munkát, 11 százaléka az egészségügyben és a szociális szolgáltatásokban dolgozik, 10 százaléka mos, takarít. Főleg munkaerő-közvetítő cégeken, hálózatokon keresztül tudnak álláshoz jutni, ezek gondoskodnak arról, hogy az illető személy megfeleljen a munkáltató elvárásainak. ,,Azoknak a munkavállalóknak, akik a nyugat-balkániakra vonatkozó külön szabályozás szerint, közvetítők útján jutnak kereseti lehetőséghez, más migránscsoportokhoz képest a munkaviszony és a jövedelem stabilitását illetően sikeresebb a beilleszkedése, mint más migránscsoportoké” – szögezi le az IAB munkatársainak tanulmánya. A nyugat-balkániak körében Németországban mindössze 0,1 százalékos a munkanélküliség, illetve ilyen arányú azoknak a száma, akik állás hiányában átmenetileg, felmondás vagy a cég bezárása miatt segélyre szorulnak.
