A nyári szünidő több, mint két hónapján vagyunk túl. A gyönyörű terveink többnyire csak tervek maradtak, hiszen utazni nemigen volt lehetőségünk a járványhelyzet miatt, és a helyi lehetőségek is igencsak korlátozottak. A kerti medencék és felszerelés sok üzletben hiánycikk, mert az otthon vakációzó gyereksereg számára ki kellett találni valamit, amitől izgalmasabbá válnak a hosszú nyári napok. Sok szülő számol be arról, hogy az idén nyáron az előzőekhez képest még nehezebben talál olyan elfoglaltságot a kicsiknek, ami föltölti őket eléggé, hogy ne egymást nyúzzák vagy a szüleiket. A kerttel és udvarral rendelkező családok szerencsésebben vészelhetik át ezeket a heteket, hiszen egy kertben mindig akad tennivaló, amibe a gyerekeket is be lehet vonni, az udvar pedig számtalan lehetőséget rejt az időtöltésre. Azonban nyilvánvalóan a nyári kalandokat, vízparti programot, fesztiválokat és táborokat ez sem pótolhatja. Mit csinálhatunk akkor heteken keresztül a gyerekeinkkel, ha nem csinálhatunk semmit?
Aki próbált már huzamosabb ideig egy vagy több kiskorút lefoglalni otthonába zárva a négy fal között, bizonyára egyetért, hogy ez nem könnyű feladat. Még akkor sem, ha a szülőnek nem akadna semmi más dolga, és csak erről kellene gondoskodnia. De többnyire a felnőtteknek ügyes-bajos munkáik közepette kell lefoglalni a kezdeti örömidőszak után a szünidőt és a nagy szabadságot unni kezdő aprócseprőket. Az unatkozó gyerekről pedig a mondás is azt tartja, hogy veszélyes. Nem csak arról van szó ugyanis, hogy amikor programja van a gyerekeknek, amelyik leköti őket, az csak arra alkalmas, hogy ne a szülei nyakába csimpaszkodva nyekeregjen, hanem fejlesztő hatással bír, és megfelelő mederbe tereli a kreativitásukat, amely keretek között tud kibontakozni. Így kevésbé valószínű, hogy gyerekünk kitalál és megpróbál véghezvinni olyan terveket, amelyek veszélybe sodorhatják őt vagy a testvéreit, esetleg a kortársait.
Ilyenkor, amikor a gyerekeknek nagyon sok szabadidő hullik az ölébe, fokozottan oda kell figyelnünk arra, hogy minőségi időt töltsünk vele. Ha az iskolai időszakban, amikor egyébként is alig van lélegzetvételnyi időnk a közös programra, ha nem is jutunk oda mindennap, hogy nagyokat beszélgessünk vagy elmotyogjunk, ilyenkor lényeges hangsúlyt fektetni az együtt töltött időre. Persze nyáron a szülőnek általában nincs kevesebb dolga, mint az év többi hónapjaiban, mégis, ha gyereket nevelünk, akkor rá időt kell szánnunk, főként akkor, amikor neki abból jó sok szabad van. Ugyanis, ha velünk, a szüleivel kellemesen érzi magát –még akkor is, ha rövid ideig –, ezzel föltöltjük őt annyira, hogy nyugodtabban, békésebben vészelheti át azt az időszakot, amit egyéb program nélkül kellene eltöltenie, például ameddig a szülei dolgoznak, vagy amit egyedül kell töltenie. A rendszeres derűs közös beszélgetés, társasozás vagy bármi más, amit a gyerekünkre koncentrálva, neki szentelve töltünk el, olyan érzelmi biztonságot nyújt a számára, amely elősegíti nemcsak rövidtávon, hogy jobb legyen a közérzete és kiegyensúlyozottabbá váljon, hanem kihatással van felnőtt korunkra is. Noha a nyár kifejezetten alkalmas arra, hogy ezt megvalósítsuk, mert az iskolaidőszak alatti taposómalom sokszor eltereli a figyelmünket, hogy együtt lenni jó.
Vannak olyan gyerekek, akik nehezebben bevonhatóak a ház körüli munkákba. Őket beszélgetéssel, segítségkéréssel tudjuk motiválni, hiszen ilyenkor nem az az elsődleges célunk, hogy bemeszeljük a szobáját, hanem a közös, együttműködésen alapuló időtöltés, aminek a meszelés ad keretet. De bármi másban gondolkodhatunk, ami a családunk számára adott és fontos, legyen az renoválás, takarítás, kompótbefőzés. Ismerek olyan kiskamaszt, aki mindezeket az „unalmas” házimunkákat nagy ívben kerülte egész addig, ameddig be nem vonta őt a család a pálinkafőzésbe. Abba úgy belevetette magát, hogy mire a család többi tagja fölkelt, reggelente fölszedte a gyümölcsöt, és attól függetlenül, hogy a kóstolgatás már nem az ő szakterülete volt, büszkén írta a hetedikes fogalmazásába, hogy a nyáron megtanult pálinkát főzni.
A négy fal között heteket eltölteni mindenféle hasznos időtöltés nélkül rendkívül káros hatással lehet a gyerekek fejlődésére és általános lelkiállapotára egyaránt, ezért ne adjuk föl, ha elsőre talán nem sikeres a gyerekek bevonása a napi tevékenységekbe. De rövid és hosszú távon is megtérül a befektetett energiánk, ne engedjük, hogy úgy teljen el a nyári szünet a gyerekek feje felett, hogy nem érezhették a hasznosság, eredményesség érzését, és azt, hogy fontos a család számára az ő munkája, részvétele, bekapcsolódása, feladatátvállalása.
