2024. április 26., péntek

Jön a hét szűk esztendő?

További ezermilliárd dollárt fordítanának gazdaságélénkítésre az Egyesült Államokban. A javaslat már a törvényhozás felsőháza (szenátusa) elé került, de a szavazás még várat magára. Az idő azonban egyre jobban sürgeti az USA törvényhozóit, hiszen az új típusú koronavírus-járvány okozta nehézségek és problémák súlyos fennakadásokat okoztak az ország gazdaságában. A mély válság elhárítása végett két és fél hónapja csaknem 3000 milliárd dollár értékű gigantikus gazdaságélénkítő csomagot fogadtak el, ám a pénz felhasználása még mindig nem érezteti hatását.

Az amerikai gazdaság – a II. világháború időszakát leszámítva – példátlan visszaesést szenvedett el. Az idei második negyedévben a bruttó hazai össztermék (GDP) 9,5 százalékkal esett vissza az év első három hónapjában regisztrált eredményhez képest. (Éves összehasonlításban ez csaknem 32,9 százalékos zuhanást jelent.)

Az eddigi legrosszabb eredményt (10 százalékos visszaesést) 1958-ban jegyezték föl az USA-ban. Ilyenre az előző (pénzügyi) válság legkritikusabb szakaszában (2007 eleje és 2009 vége között) sem akadt példa; a legnagyobb negyedéves visszaesés akkor 8,4 százalék volt.

Az okokat pontosan még nem tudni, ám nyilvánvaló, hogy a járvány miatt jócskán lefékeződött a fogyasztás, amely az amerikai gazdaság motorja.

Az Egyesült Államokat aligha vigasztalja, hogy a koronavírus pusztító hatását jócskán megszenvedi az EU, illetve a közösség mindegyik tagállama. A járvány az Unió meghatározó gazdaságaiban is tarolt a második negyedévben. A legnagyobb csapást Spanyolországra mérte, ahol a GDP 18,5 százalékkal csökkent az első negyedévhez viszonyítva. Ez az elemzőket is meglepte, hiszen a többségük „csak” 16,1 százalékos visszaesést várt. Óriási mínuszokról számolt be Franciaország (13,8 százalék), Olaszország (12,4 százalék) és Belgium (12,2 százalék) is.

Ausztriából és Németországból is kétszámjegyű zsugorodásról érkeztek hírek: az előbbiben 10,7 százalékos, az utóbbiban 10,1 százalékos visszaesést mértek április eleje és június vége között. Az eddig adatot közlő többi uniós társállamban is két számjegyű volt a GDP-zsugorodás, és az eurózónában is, ahol átlagosan 12,1 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye.

Ez aligha meglepő, hiszen a második negyedévben voltak érvényben a legszigorúbb korlátozások, óvintézkedések, amelyek miatt nemcsak a lakossági fogyasztás, hanem a külkereskedelem és az ipari teljesítmény is jócskán alulteljesített.

Az előző év azonos időszakához képest még lesújtóbbak a második negyedéves GDP-adatok. Spanyolország gazdasága ugyanis csaknem 22,1 százalékot, Olaszországé 17,3 százalékot, Belgiumé 14,5 százalékot, Ausztriáé 12,8 százalékot, Németországé pedig 11,7 százalékot zuhant. A második negyedéves visszaesés az euróövezetben 15 százalékos volt éves összevetésben.

A katasztrofális eredményeket a járvány elleni intézkedések idézték elő, amelyek következtében egész ágazatok álltak le, miközben mind a vállalatok, mind a lakosság visszafogta kiadásait. A korlátozások feloldásával szerencsére már megindult a kilábalás. A folyamat azonban (nagyon) lassúnak ígérkezik.

Még akkor is, ha a járvány kiindulópontjaként számon tartott Kína már növekedni is tudott. A hivatalos adatok szerint az ország GDP-je a második negyedévben, amikor a korlátozások és az óvintézkedések jó részét már feloldották az országban, csaknem 11,5 százalékkal nőtt (az előző három hónappal összehasonlítva), ami meglepően magas arány.

A kínai példa ugyan biztató, de azt senki sem tudja megmondani, hogy a világgazdaság mikor küzdi le a lemaradást. Erre évekre lesz szükség. Az előrejelzések szerint a válság előtti, azaz a 2019-es szintet leghamarabb 2022-ben érhetjük el. A pesszimisták azonban hét szűk esztendőt emlegetnek, vagyis még ennyit kell várni a globális gazdaság konszolidációjára.